„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Aros (vitalap | szerkesztései) A vitrinekben a legújabb kiemelteknek kell szerepelni |
Aros (vitalap | szerkesztései) Frissítés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
====[[ |
====[[Hangul]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 08.)==== |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Hangul.png|150px|jobbra|Hangul írásjelek]] |
||
A '''hangul''' a [[koreai nyelv]] [[ábécé]]je, amelynek kialakítását hagyományosan [[Nagy Szedzsong]] királynak tulajdonítják az 1440-es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon. A nyelvet korábban [[hancsa|hancsával]], azaz a koreai nyelvre adaptált [[kínai írás]]jegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a [[konfucianizmus]] és a [[kínai kultúra]] befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. A hangul a hivatalos írásmód [[Észak-Korea|Észak-Koreában]] és [[Dél-Korea|Dél-Koreában]]. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben. |
|||
'''Szenczi Molnár Albert''' ([[Szenc]], [[1574]]. [[augusztus 30.]] – [[Kolozsvár]], [[1634]]. [[január 17.]]) [[Magyarországi Református Egyház|református]] lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. |
|||
A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 [[magánhangzó]]ból és 14 [[mássalhangzó]]ból. A gyökök a [[latin ábécé|latin írás]]sal ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy [[szótag]]ot jelöl, például a ''han'' szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ ''h'', az ㅏ ''a'' és az ㄴ ''n''. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen {{szám|11172}} egységet lehet a segítségükkel létrehozni, azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben. |
|||
Noha életének javát külföldön élte le ([[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]], [[Strasbourg|Strassburg]], [[Heidelberg]], [[Altdorf bei Nürnberg|Altdorf]], [[Marburg]] és [[Oppenheim]]), és műveinek többsége ott született, tevékenységét hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében, ezt írta: „Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget.” |
|||
A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált ''[[Hunmincsongum]]'' dokumentum 1997-ben bekerült az [[UNESCO]] [[A világ emlékezete program]]jába. |
|||
Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvassuk első magyar nyelvű meghatározását. [[Latin nyelv]]ű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagymértékben hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. A református magyarság számára zsoltárfordításai, a [[Károlyi-biblia]] [[Hanaui Biblia|javított kiadása]], [[Kálvin János|Kálvin]] [[Institutio Christianae religionis|Institutiójának]] és a [[heidelbergi káté]]nak fordítása máig élő hagyatékot jelentenek. A magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére kiemelkedő hatást gyakorolt. |
|||
<div align="right">''([[ |
<div align="right">''([[Hangul|Tovább a szócikkhez]]…)''<!-- |
||
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
||
A lap 2013. január 26., 00:27-kori változata
Hangul (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 08.)
A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon. A nyelvet korábban hancsával, azaz a koreai nyelvre adaptált kínai írásjegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. A hangul a hivatalos írásmód Észak-Koreában és Dél-Koreában. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben.
A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 magánhangzóból és 14 mássalhangzóból. A gyökök a latin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy szótagot jelöl, például a han szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ h, az ㅏ a és az ㄴ n. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen 11 172 egységet lehet a segítségükkel létrehozni, azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben.
A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált Hunmincsongum dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába.