„Tuaregek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hy:Տուարեգներ
Impera (vitalap | szerkesztései)
8. sor: 8. sor:


== Történet ==
== Történet ==
A tuaregek a berberektől származnak. Azt mondják, hogy a [[garamantok]]tól származnak, akiket a [[muzulmán]]ok a [[7. század]]ban a Fezzanból elűztek. Először a [[Szahara|Szaharát]] népesítették be és egyúttal a [[Tubbuak|tubbu]] népet a [[Tibeszti|Tibeszti-hegységbe]] űzték. Amikor a [[16. század]]ban a [[Songhai Birodalom]] gyengülni kezdett, a [[Száhel-övezet]]et is meghódították, és elfoglalták [[Timbuktu]]t.
A tuaregek a berberektől származnak. Kutatások ókori forrásokra arra következtetnek, hogy a tuaregek a [[garamantok]]tól származnak, akiket a [[muzulmán]]ok a [[7. század]]ban a Fezzanból elűztek. A garamantokról rengeteg történelmi forrás maradt fenn és sokkal jobban lehet ismerni a történetüket, mint a tuaregek őstörténetét. Fő jellemzőjük volt a négylovas harci szekerek használata, amelyekről sziklarajzok maradtak fenn az Atlasz-hegységben. A tuareg területeken is vannak sziklarajzok lovaskocsikról, ám számos tudós épp azért zárja ki a garamant-tuareg azonosságot, mert a négylovas szekerek csak a garamantok területén használhatták ezeket, a belső régiókban látható sziklarajzok, ahol a tuaregek is élnek, kétlovas szekereket ábrázolnak.

A tuaregek eredetét kutató elméletek sem mentesek a misztikus, legendás feltételezésektől: olyasféle legenda is létezik, hogy Tunéziába behatolt kereszteseket beszorítottak a Szaharába, akik a nomádok segítségével életben maradtak és elnomádosodtak. Büszke, fegyelmezett és méltóságteljes magatartásuk, s vitézségük pedig megmaradt tuaregekben.

Először a [[Szahara|Szaharát]] népesítették be és egyúttal a [[Tubbuak|tubbu]] népet a [[Tibeszti|Tibeszti-hegységbe]] űzték. Amikor a [[16. század]]ban a [[Songhai Birodalom]] gyengülni kezdett, a [[Száhel-övezet]]et is meghódították, és elfoglalták [[Timbuktu]]t.


[[19. század]]ban sokáig védekeztek a [[Franciaország|francia]] [[kolonializáció]] ellen. Csak [[1917]]-ben kötöttek békét [[Franciaország]]gal. Amikor a francia kolóniák [[Afrika|Afrikában]] [[1960]]-ban [[Függetlenség (jog)|függetlenségüket]] elnyerték, a tuaregek területét több ország között osztották fel: [[Algéria]], [[Niger]] és [[Mali]] (vannak még tuaregek [[Burkina Faso|Burkina Fasóban]], [[Mauritánia|Mauritániában]], [[Líbia|Líbiában]] és [[Nigéria|Nigériában]]).
[[19. század]]ban sokáig védekeztek a [[Franciaország|francia]] [[kolonializáció]] ellen. Csak [[1917]]-ben kötöttek békét [[Franciaország]]gal. Amikor a francia kolóniák [[Afrika|Afrikában]] [[1960]]-ban [[Függetlenség (jog)|függetlenségüket]] elnyerték, a tuaregek területét több ország között osztották fel: [[Algéria]], [[Niger]] és [[Mali]] (vannak még tuaregek [[Burkina Faso|Burkina Fasóban]], [[Mauritánia|Mauritániában]], [[Líbia|Líbiában]] és [[Nigéria|Nigériában]]).

A lap 2013. január 2., 11:25-kori változata

Tuaregek

A tuaregek egy afrikai berber nép, a Szaharában és a Száhel-övezetben élnek. Nyelvük a tamasek. Több száz éve nomád módon élnek Algériában, Nigerben, Maliban, Mauritániában, Líbiában, Burkina Fasóban és Nigériában.

Név

A „tuareg” név a targi szóból ered , ami azt jelenti, hogy „a Targa-völgyből”. A Targa-völgy egy völgy a Fezzan környékben, Líbiában, targa egy berber szó, jelentése „kanális”. Ők maguk úgy hívják magukat, hogy kel tamasheq („akik tamasekul beszélnek”) vagy imuhaq („a szabadok”).

Történet

A tuaregek a berberektől származnak. Kutatások ókori forrásokra arra következtetnek, hogy a tuaregek a garamantoktól származnak, akiket a muzulmánok a 7. században a Fezzanból elűztek. A garamantokról rengeteg történelmi forrás maradt fenn és sokkal jobban lehet ismerni a történetüket, mint a tuaregek őstörténetét. Fő jellemzőjük volt a négylovas harci szekerek használata, amelyekről sziklarajzok maradtak fenn az Atlasz-hegységben. A tuareg területeken is vannak sziklarajzok lovaskocsikról, ám számos tudós épp azért zárja ki a garamant-tuareg azonosságot, mert a négylovas szekerek csak a garamantok területén használhatták ezeket, a belső régiókban látható sziklarajzok, ahol a tuaregek is élnek, kétlovas szekereket ábrázolnak.

A tuaregek eredetét kutató elméletek sem mentesek a misztikus, legendás feltételezésektől: olyasféle legenda is létezik, hogy Tunéziába behatolt kereszteseket beszorítottak a Szaharába, akik a nomádok segítségével életben maradtak és elnomádosodtak. Büszke, fegyelmezett és méltóságteljes magatartásuk, s vitézségük pedig megmaradt tuaregekben.

Először a Szaharát népesítették be és egyúttal a tubbu népet a Tibeszti-hegységbe űzték. Amikor a 16. században a Songhai Birodalom gyengülni kezdett, a Száhel-övezetet is meghódították, és elfoglalták Timbuktut.

19. században sokáig védekeztek a francia kolonializáció ellen. Csak 1917-ben kötöttek békét Franciaországgal. Amikor a francia kolóniák Afrikában 1960-ban függetlenségüket elnyerték, a tuaregek területét több ország között osztották fel: Algéria, Niger és Mali (vannak még tuaregek Burkina Fasóban, Mauritániában, Líbiában és Nigériában).

1990 és 1995 között voltak tuareg felkelések Maliban és Nigerben, mert úgy érzik, hogy marginalizálódnak. Egyik híres vezetőjük Mano Dayak volt.

A tuaregek „fővárosa” – ha egy nomád népnél egyáltalán lehet ilyenről beszélni – Agadez, Nigerben.

Kultúra és vallás

A legtöbb tuareg nomád állattenyésztő, vannak köztük kovácsok, tevetenyésztők, karavánvezetők. Többnyire muzulmánok. Társadalmuk hierarchikus. Saját írásuk van, a tifinagh. A nők tanítják a gyermekeknek.

  • Tinariwen – egy nemzetközi sikert elért tuareg zenekar.