„Szorobán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Mai használata: kép, ref, link javítása |
→Mai használata: Története |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
A szorobán a [[vakság|vakoknak]] készített abakuszok mintájául is szolgált. Az egyiken a felhasználók korongokat forgatnak gyöngyök helyett. A másik a Cranmer-abakusz, gömbölyű gyöngyökkel, hosszabb rudakkal és bőr háttérrel, hogy a gyöngyök ne mozduljanak el használat közben. |
A szorobán a [[vakság|vakoknak]] készített abakuszok mintájául is szolgált. Az egyiken a felhasználók korongokat forgatnak gyöngyök helyett. A másik a Cranmer-abakusz, gömbölyű gyöngyökkel, hosszabb rudakkal és bőr háttérrel, hogy a gyöngyök ne mozduljanak el használat közben. |
||
==Története== |
|||
A szorobán kinézetében is emlékeztet elődjére, a kínai suanpanra. A gyöngyök száma ellenben a római [[abakusz]]ra hasonlít: egy fent, és négy lent. |
|||
A legtöbb történész egyetért abban, hogy a suanpan koreai közvetítéssel került Japánba a 15. században. A korai szorobánok gyöngyeit egy kicsit módosították, hogy könnyebben lehessen őket kezelni. Két gyöngy volt fent, és öt lent minden oszlopban. Bár a kereskedők megjelenése óta használták, a 17. századig nem terjedt el. Elterjedése után sokat vizsgálták a japán matematikusok, köztük Seki Kowa. Az eredmények ismeretében alakítottak a szorobánon és a rajta végzett számítási algoritmusokon is. |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2012. október 14., 17:15-kori változata
A szorobán, szoroban (算盤, そろばん; Hepburn: soroban) egy Japánban kifejlesztett számolóeszköz. Neve a kínai suanpanból származik, ami 1600 körül került Japánba.[1] A suanpanhoz hasonlósan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1991-ben jelent meg,[2] és azóta a matematikatanításban is használják, sőt, még versenyt is rendeznek belőle.[2]
Szerkezete
A szorobán páratlan számú oszlopból vagy rúdból áll, mindegyiken gyöngyökkel: egy, a többitől elválasztott gyöngy (égi gyöngy) ötöt, a többi négy gyöngy (földi gyöngy) egyet ér. Ez a szerkezet a kevesebb gyöngy ellenére a suanpannal megegyező kifejezőerőt ad.
A szorobán rúdjainak száma mindig páratlan, és nagyobb, mint kilenc. Többnyire 13 rudas, de gyakoriak a 21, 23, 27 vagy akár 31 rudas szorobánok. Ez lehetővé teszi a pontosabb számolást, vagy több szám kijelzését is. Minden oszlop egy jegyet reprezentál, ezért több rúdon több jegy hozható létre.
A szorobánt különféle anyagból építik. Vannak fából, fémből, rattanból vagy bambuszból készült példányai. A gyöngyök két végükön kicsúcsosodnak. Rendszerint fából vannak, de lehetnek kőből, márványból vagy műanyagból is, különösen a Japánon kívül készült példányok.
Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg.
Használata
Az összeadást és a kivonást a suanpanhoz hasonlóan végzik. Az összeadás átvitelét és a kivonást a tízes komplementer hozzáadásával vagy kivonásával végzik, a következő tízes egységet hozzáadva, vagy levonva.
A szorzásra és az osztásra több módszert is kifejlesztettek. A Japán Abakusz Bizottság a standard módszereket ajánlja, amelyek csak a szorzótábla ismeretét igénylik. Gyorsaságuk és hatásosságuk miatt választották őket. Ezek a módszerek suanpanon és régebbi, több gyöngyös szorobánon is használhatók.
Mai használata
A számológépek elterjedése ellenére a szorobán még mindig népszerű. A Japán Kereskedelmi és Ipari Kamara vizsgáztatja a szorobán felhasználóit.[3] A mestereknek hat szintjük van, az erős haladótól (hatos) azokig, akik már tényleg mindent ki tudnak számolni szorobánon, amit csak lehet. Akik legalább hármas szintet elértek, azok dolgozhatnak az állami szervezetekben.
Az eszközt az általános iskolai matematikatanításban is használják, mivel kiválóan alkalmas a tízes számrendszer bemutatására. A tanárok az órákon énekelve adják az utasításokat. Az általános iskolások gyakran két szorobánt is visznek magukkal, egy újabb és egy régibb, öt földi és egy égi gyöngyös típust.
A tapasztalt szorobánosok a fejszámolásban (japánul: anzan) is jobbak a legtöbb embernél. Ugyanis a szorobán tanítása közben többször is előzőleg fejben kell végigjátszani a számításokat, mielőtt a valódi szorobánon ellenőriznék az eredményt. Sok szülő ezért küldi szorobániskolába a gyerekét.
A szorobán a vakoknak készített abakuszok mintájául is szolgált. Az egyiken a felhasználók korongokat forgatnak gyöngyök helyett. A másik a Cranmer-abakusz, gömbölyű gyöngyökkel, hosszabb rudakkal és bőr háttérrel, hogy a gyöngyök ne mozduljanak el használat közben.
Története
A szorobán kinézetében is emlékeztet elődjére, a kínai suanpanra. A gyöngyök száma ellenben a római abakuszra hasonlít: egy fent, és négy lent.
A legtöbb történész egyetért abban, hogy a suanpan koreai közvetítéssel került Japánba a 15. században. A korai szorobánok gyöngyeit egy kicsit módosították, hogy könnyebben lehessen őket kezelni. Két gyöngy volt fent, és öt lent minden oszlopban. Bár a kereskedők megjelenése óta használták, a 17. századig nem terjedt el. Elterjedése után sokat vizsgálták a japán matematikusok, köztük Seki Kowa. Az eredmények ismeretében alakítottak a szorobánon és a rajta végzett számítási algoritmusokon is.
Jegyzetek
- ↑ A Brief History of the Abacus The Abacus: A Brief History "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."
- ↑ a b [1]
- ↑ Kojima, Takashi. The Japanese Abacus: its Use and Theory. Tokyo: Charles E. Tuttle (1954). ISBN 0-8048-0278-5
