„Foky Ottó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→TV Maci: A tévémaciról két mondat egy apró helyett |
|||
29. sor: | 29. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Foky Ottó [[1956]]-ban az [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Iparművészeti Főiskola]] Színpad-film főtanszakán diplomázott. [[1956]] és [[1978]] között aktív animációs filmrendezőként tevékenykedett. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Tárgymozgatott filmjei közül nem egy nemzetközi filmdíjat nyert. Rendszeresen részt vett külföldi [[iparművészet]]i kiállításokon. [[1963]]-ban önálló, [[1987]]-ben gyűjteményes kiállítása volt a [[Vigadó Galériá]]ban. Feleségével, [[Foky Emmi]]vel főleg gyerekeknek grafikázott, márkafigurák, bábfigurák, játék tervezésével, [[animációs film|animációval]], tárgyanimációval foglalkozott. |
|||
Foky Ottó 1927-ben született Sárhidán. Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiri Tranka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak. |
|||
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás. |
|||
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt. |
|||
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb Ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egészestés Éljen Szervác. |
|||
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. |
|||
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat. |
|||
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is. |
|||
Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot. |
|||
Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték. |
|||
==Díjak, elismerések== |
==Díjak, elismerések== |
A lap 2012. szeptember 12., 21:59-kori változata
A lap olyan személyről szól, aki nemrég hunyt el. A halálesettel kapcsolatos információk egyelőre hiányosak, ellentmondásosak lehetnek, pontosításra szorulhatnak. |
Foky Ottó | |
Született | 1927. június 15. Magyarország, Sárhida |
Elhunyt | 2012. szeptember 3. (85 évesen) Magyarország, Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Foky Emmi |
Foglalkozása | bábfilmrendező |
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (–1956) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Foky Ottó (Sárhida, 1927. június 15. – Budapest, 2012. szeptember 3.) Munkácsy-díjas magyar animációsfilm-rendező.
Életpályája
Foky Ottó 1927-ben született Sárhidán. Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiri Tranka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak.
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb Ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egészestés Éljen Szervác.
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.
Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot.
Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.
Díjak, elismerések
Tévémaci
A tévémaci a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt. A kisfilm Foky Ottó alkotása, melyet 1964-ben készített.
Filmjei
Egyedi filmek
Sorozatok
Egész estés filmek
|
Bábtervező
Más filmjei
|
Irodalom
- Magyar Design 92 (első kötet). Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, szerkesztette és tervezte Kulinyi István, 1992.
Források
- Foky Ottó a PORT.hu-n (magyarul)
- Manifeszt.hu
- Filmkultura.hu képtára