„Balas Egon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „'''Egon Balas''' (magyarosan '''Balázs Egon''') (Kolozsvár, 1922. június 7.) Amerikában élő romániai származású magyar zsidó matematikus. ==Éle…”
Címke: HTML-sortörés
 
nagykötőjelek
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEBFF2|Sztálin halála után szabadultam, ekkor már nem vak, hanem reformkommunista voltam, azt hittem sok lengyel, magyar, cseh elvbarátommal együtt - naivul -, hogy a rendszer reformálható. Közgazdászként dolgoztam, próbáltam a rációt behozni a közgazdaságba, Keynes elméletéről írtam könyvet, amit kiadtak, hogy aztán három hónap múlva darabokra szedjék mint antimarxista irományt. Kirúgtak az állásomból, 37 évesen visszatértem diákkori szerelmemhez, a matematikához, a közgazdaságtan matematikai kérdéseivel, operációelmélettel kezdtem foglalkozni, publikáltam tudományos lapokba, de levizsgázni nem engedtek. <br> Interjú<ref name="Balazs">* [http://www.vincekiado.hu/titles/szabvonzs.html A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal]</ref>}}
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEBFF2|Sztálin halála után szabadultam, ekkor már nem vak, hanem reformkommunista voltam, azt hittem sok lengyel, magyar, cseh elvbarátommal együtt − naivul −, hogy a rendszer reformálható. Közgazdászként dolgoztam, próbáltam a rációt behozni a közgazdaságba, Keynes elméletéről írtam könyvet, amit kiadtak, hogy aztán három hónap múlva darabokra szedjék mint antimarxista irományt. Kirúgtak az állásomból, 37 évesen visszatértem diákkori szerelmemhez, a matematikához, a közgazdaságtan matematikai kérdéseivel, operációelmélettel kezdtem foglalkozni, publikáltam tudományos lapokba, de levizsgázni nem engedtek. <br> Interjú<ref name="Balazs">* [http://www.vincekiado.hu/titles/szabvonzs.html A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal]</ref>}}


{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEBFF2|- Mit jelent önnek Kolozsvár, a szülőföld?
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEBFF2|− Mit jelent önnek Kolozsvár, a szülőföld?
- Ott nőttem fel, nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, szép város volt. Sokat jelent a magyar nyelv, az anyanyelvem. Néha megkérdezik: hogy van ez nálad, románul is beszélsz, magyarul is? Román iskolába jártam, de magyar az anyanyelvem. Ezt a legtömörebben az érzékelteti, hogy verset igazán csak magyarul élvezek. Megértem angolul, franciául, németül, románul is, de csak magyarul élvezem.<br>
− Ott nőttem fel, nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, szép város volt. Sokat jelent a magyar nyelv, az anyanyelvem. Néha megkérdezik: hogy van ez nálad, románul is beszélsz, magyarul is? Román iskolába jártam, de magyar az anyanyelvem. Ezt a legtömörebben az érzékelteti, hogy verset igazán csak magyarul élvezek. Megértem angolul, franciául, németül, románul is, de csak magyarul élvezem.<br>
Interjú <ref name="Balazs"/>}}
Interjú <ref name="Balazs"/>}}


A lap 2012. május 16., 21:03-kori változata

Egon Balas (magyarosan Balázs Egon) (Kolozsvár, 1922. június 7.) Amerikában élő romániai származású magyar zsidó matematikus.

Élete

Sztálin halála után szabadultam, ekkor már nem vak, hanem reformkommunista voltam, azt hittem sok lengyel, magyar, cseh elvbarátommal együtt − naivul −, hogy a rendszer reformálható. Közgazdászként dolgoztam, próbáltam a rációt behozni a közgazdaságba, Keynes elméletéről írtam könyvet, amit kiadtak, hogy aztán három hónap múlva darabokra szedjék mint antimarxista irományt. Kirúgtak az állásomból, 37 évesen visszatértem diákkori szerelmemhez, a matematikához, a közgazdaságtan matematikai kérdéseivel, operációelmélettel kezdtem foglalkozni, publikáltam tudományos lapokba, de levizsgázni nem engedtek.
Interjú[1]
− Mit jelent önnek Kolozsvár, a szülőföld?

− Ott nőttem fel, nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, szép város volt. Sokat jelent a magyar nyelv, az anyanyelvem. Néha megkérdezik: hogy van ez nálad, románul is beszélsz, magyarul is? Román iskolába jártam, de magyar az anyanyelvem. Ezt a legtömörebben az érzékelteti, hogy verset igazán csak magyarul élvezek. Megértem angolul, franciául, németül, románul is, de csak magyarul élvezem.

Interjú [1]
Azt szoktam mondani, a nemzetiségem romániai magyar zsidó. Így komplett, egyiket sem szeretem kihagyni. Román nyelvű iskolába jártam, románul tanultam a tananyagot, de mégis magyar a kultúrám, mert magyar az anyanyelvem. Nehéz ezt megmagyarázni, de talán megérti, ha azt mondom: amikor verset olvasok, igazából magyarul élvezem. Ami Amerikát illeti: ez a hazám 35 éve, élvezem a befogadó-készségét, a szabadságot, amit számomra és sokak számára jelent, és az emberi haladás jelenlegi fő hordozójának tekintem.
Interjú[1]

Eredeti neve Blatt Egon volt, amelyet előbb Balázs Egonra magyarosított, majd Egon Balasra románosított, és ezzel a névvel lett Amerikában híres alkalmazott matematikus. Fiatalon részt vett az ellenállási mozgalomban, kommunista lett, a háború után a Román Kommunista Párt tagja, pártkarrier várományosa. 1949-ben elvégezte a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakát. 1948-ban a román követség első titkáraként a londoni diplomáciai kar legfiatalabb tagja volt, majd a külügyminisztériumban volt felelős beosztása. Aztán letartóztattak, több mint két évet töltött a hírhedt Malmezonban, a bukaresti Andássy út 60-ban, többnyire magánzárkában. Miutén kiengedték a Román Akadémia bukaresti közgazdaságtudományi intézetében dolgozott. A román bolsevik világból ekkor már kiábrándult, de még mindig kommunistának tekintette magát. Harminchét éves korában egyetemi tanulmányok nélkül, könyveket olvasva mélyült el az alkalmazott matematika új ágának, az operációkutatásnak a tanulmányozásában. 1966-ban családjával együtt kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol Pittsburghban a Carnegie Mellon University, Tepper School of Business tanára lett. Az ún. additív algoritmus meghozta számára a sikert. Szerencséjére együtt dolgozhatott a lineáris programozás atyjával, George Dantziggal. A diszjunktív programozás megalapítója. 1967-ben Brüsszelben doktorált közgazdaságtanból, majd 1968-ban Párizsban matematikából. 2004-től az MTA külső tagja.

Munkássága

Kutatási területei: matematikai programozás (azon belül egész értékű programozás), kombinatorikus optimalizálás, gráf- és hálózatelmélet.

Könyvei

  • Integer Programming and Combinatorial Optimization: 4th International IPCO Conference, Copenhagen, Denmark, May 29-31, 1995 Proceedings (Ed. Egon Balas, Jens Clausen)
  • 50 Years of Integer Programming 1958–2008, Part 1, 283-340 Disjunctive Programming, Springer, 2010.
  • Will to freedom: A Perilous Journey through Fascism and Communism, Syracuse University Press, 2000 (megjelent magyarul, franciául, németül)

Díjai

  • John von Neumann elméleti díj (1995, Institute for Operations Research and Management Science)
  • EURO aranyérem (2001)

Jegyzetek

Források

  • Balas, Egon: A szabadság vonzásában. Veszélyes utazás fasizmuson és kommunizmuson át, Ford. Kertész Balázs Montanus és Láng Zsuzsa Angéla. Önéletrajz 1922–1966. Vince Kiadó, Budapest, 2002.
  • A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balas_Egon&oldid=11713799”