„Márkus István (szociográfus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük [[Gondos Ernő]], [[B. Nagy László]], [[Cseres Tibor]] (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a [[szociológia]]i tudományok kandidátusa lett. |
Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük [[Gondos Ernő]], [[B. Nagy László]], [[Cseres Tibor]] (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a [[szociológia]]i tudományok kandidátusa lett. |
||
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például ''„A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”'', társszerzőkkel: [[Bácskai Vera]], [[Benda Gyula]], [[Gáspár Gabriella]], [[Gyáni Gábor]], [[Kósa László]], [[Kuczi Tibor]], [[Losonczi Ágnes]], [[Niedermüller Péter]], [[Szakolczai Árpád]], [[Tőkéczki László]].<ref>Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.</ref> |
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például ''„A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”'', társszerzőkkel: [[Bácskai Vera]], [[Benda Gyula]], [[Gáspár Gabriella]], [[Gyáni Gábor]], [[Kósa László (néprajzkutató)|Kósa László]], [[Kuczi Tibor]], [[Losonczi Ágnes]], [[Niedermüller Péter]], [[Szakolczai Árpád]], [[Tőkéczki László]].<ref>Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.</ref> |
||
== Kötetei (válogatás) == |
== Kötetei (válogatás) == |
||
A lap 2012. április 21., 00:52-kori változata
Márkus István (Budapest, 1920. szeptember 9.– 1997.) magyar szociográfus, kritikus, szerkesztő.
Életútja
1945-től a Szabad Szó és a Valóság szerkesztője. 1948-ban bekerült a Közgazdasági Egyetemre tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került, eredetileg 10 év börtönre ítélték, amnesztiával szabadult. A forradalom bukása után Márkus István már előzetes letartóztatásban volt, amikor az Írószövetség részéről vallomást kellett tennie a fő vádlottak Nagy Imre és társai 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.[1]
Szabadulása után Sarkadi Imréről írt egy cikket a Kortárs című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük Gondos Ernő, B. Nagy László, Cseres Tibor (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és szociográfiai munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a szociológiai tudományok kandidátusa lett.
A rendszerváltás után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például „A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”, társszerzőkkel: Bácskai Vera, Benda Gyula, Gáspár Gabriella, Gyáni Gábor, Kósa László, Kuczi Tibor, Losonczi Ágnes, Niedermüller Péter, Szakolczai Árpád, Tőkéczki László.[2]
Kötetei (válogatás)
- „Nyugalmat nem ismerek” : Mihail Vasziljevics Lomonoszov élete. Jászai Ilonával. Budapest : Móra, 1963. 217 p.
- Forradalom és szabadságharc, 1848-49. Budapest : Móra, 1966. 159 p.
- Mit láttam falun : 1945-1966. Budapest : Magvető, 1967. 315 p.
- Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék. (Ill. Hegedüs István). Budapest : Móra, 1970. 123 p.
- Kifelé a feudalizmusból : [esszék]. Szépirodalmi Könyvkiadó, [1977]. 390 p.
- Nagykőrös : [szociográfia]. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 414 p.
- Polgárosodó parasztság : : a magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével /[a köt. összeállításában közrem. Benda Gyula. [Budapest] : Dinasztia, cop. 1996. 211 p.
Díjak, elismerések
- Déry Tibor-díj (1992)
Jegyzetek
- ↑ Tanúvallomásokkal folytatódott a Nagy Imre-per
- ↑ Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1326–1327. o. ISBN 963-05-6806-3