„Anakreón” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Анакрэонт |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
|||
[[Fájl:Anacreon Louvre.jpg|bélyegkép|jobbra|Anakreón mellszobra a Louvre-ban]] |
|||
| név = Anakreón |
|||
| kép = Anacreon Louvre.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = Anakreón mellszobra a Louvre-ban |
|||
| születési név = |
|||
| születés helye = [[Teósz]]? |
|||
| születés dátuma = i. e. 572? |
|||
| halál helye = |
|||
| halál dátuma = i. e. 487? |
|||
| nemzetiség = görög |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = költő |
|||
| művésznév = |
|||
| becenév = |
|||
| szerepei = |
|||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| aláírás = |
|||
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! --> |
|||
| blogja = |
|||
| MySpace = |
|||
| IMDb = |
|||
| PORT.hu = |
|||
}} |
|||
'''Anakreón''' ([[Teósz]]?, [[i. e. 572]]? – ?, [[i. e. 487]]?) ókori görög költő. |
'''Anakreón''' ([[Teósz]]?, [[i. e. 572]]? – ?, [[i. e. 487]]?) ókori görög költő. |
||
A lap 2012. február 3., 22:34-kori változata
Anakreón | |
Anakreón mellszobra a Louvre-ban | |
Született | i. e. 572? Teósz? |
Elhunyt | i. e. 487? Teos[1] |
Nemzetisége | görög |
Foglalkozása | költő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anakreón témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anakreón (Teósz?, i. e. 572? – ?, i. e. 487?) ókori görög költő.
Élete
A perzsa hódítás elől vándorolt ki Abdérába i. e. 545 k. Élete felét Szamoszon töltötte, Polükratész türannosz udvari költőjeként. Annak halála után Athénban Hipparkhosz udvarába került, majd annak 514-es megölése után talán Larisszába ment. Teószban vagy Abdérában halt meg.
Munkássága
Költészetéből néhány epigrammán és dalon kívül csak töredékek maradtak fenn, pedig költeményei öt könyvet tehettek ki. a iambosz és elégia mellett elsősorban monódikus dalokat írt. Témái közül a magánélet szférái, a szerelem és a bor a legfontosabb, érzékletes szimbólumokkal, természeti képekkel írva le azokat.
Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a Gyűlölöm című epigrammája, Radnóti Miklós fordításában:
„ | Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, Háborut emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák Szép adományairól zengve szeretni tanít. |
” |
Utóélete
A római császárkor elejéig közvetlen, élénk a hatása, mely Catullus és Horatius költészetében is kimutatható, később azonban az utánzók háttérbe szorították magát Anakreónt.
Lásd még
Források
- Anakreón összes költeményei (Budapest, Magyar Helikon, 1962)
- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1
- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 278. o.
További irodalom
- Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
- Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, Gondolat, Bp. 1964.
- ↑ Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 85, 1