„Catalan-sejtés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MystBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ar:حدسية كاتالان
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ko:미허일레스쿠 정리
24. sor: 24. sor:
[[it:Teorema di Mihăilescu]]
[[it:Teorema di Mihăilescu]]
[[ja:カタラン予想]]
[[ja:カタラン予想]]
[[ko:미허일레스쿠 정리]]
[[nl:Vermoeden van Catalan]]
[[nl:Vermoeden van Catalan]]
[[pl:Twierdzenie Mihăilescu]]
[[pl:Twierdzenie Mihăilescu]]

A lap 2011. november 11., 12:10-kori változata

A Catalan-sejtés a számelmélet egyszerűen megfogalmazható sejtése, amelyet belga Eugène Charles Catalan fogalmazott meg 1844-ben. A sejtés szerint a 8= 23 és 9 = 32 az egyetlen példa közvetlen egymásutáni teljes hatványokra.

Másképpen a Catalan-sejtés azt állítja, hogy az

xa ‒ yb = 1

egyenlet egyetlen megoldása x,a,y,b > 1 egész számok esetén:

32  ‒ 23 = 1

Ez az egyik klasszikus példa úgynevezett exponenciális diofantoszi egyenletre. Könnyen látható, hogy elég azt az esetet belátni, amikor a, b prímszámok. Carl Ludwig Siegel egy 1929-es tételéből következik, hogy rögzített a, b esetén csak véges sok megoldás van. Robert Tijdeman 1976-ban, felhasználva Alan Baker logaritmusok lineáris kombinációira adott elméletét, bebizonyította, hogy összesen is csak véges sok ilyen számpár van. Végül Preda Mihǎilescu 2002-ben bebizonyította Catalan-sejtését, tehát az most már sejtésből tétellé vált.

Külső hivatkozások