„Szlavónia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor: | 20. sor: | ||
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye. |
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye. |
||
<ref> {{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=126–127|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id=ISBN 963 351 696 X CM}} </ref> |
<ref> {{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=126–127|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id=ISBN 963 351 696 X CM}} </ref> |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Szlavóniai Fejedelemség]] |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2011. szeptember 25., 10:50-kori változata
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Történelem
Területe a középkorban
A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak. [1]
Az újkori Szlavónia
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint Pozsega, Verőce és Szerém vármegye. [2]
Kapcsolódó szócikkek
Forrás
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 110,114. o.. ISBN 963 351 696 X CM (1991)
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 126–127. o.. ISBN 963 351 696 X CM (1991)