„Brády Zoltán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Élete: Ne bohóckodjunk már a szó közepébe tett jegyzetekkel! |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
|PORT.hu= |
|PORT.hu= |
||
}} |
}} |
||
'''Brády Zoltán''' ([[Vajdahunyad]], [[1940]]. [[július 5.]] |
'''Brády Zoltán''' ([[Vajdahunyad]], [[1940]]. [[július 5.]] –2024. június 16.) magyar újságíró. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
A lap 2024. június 16., 15:22-kori változata
| Brády Zoltán | |
 | |
| Született | Brádi Sándor Zoltán 1940. július 5. (83 éves) Vajdahunyad |
| Elhunyt | 2024. június 16. (83 évesen)[1] |
| Foglalkozása | újságíró |
| Kitüntetései | Szent Márton-díj (1992) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brády Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brády Zoltán (Vajdahunyad, 1940. július 5. –2024. június 16.) magyar újságíró.
Élete
Brády Zoltán Vajdahunyadon született 1940. július 5-én Brádi Sándor mozdonyvezető és István Erzsébet felszolgáló gyermekeként. 1946-ban szüleivel Erdélyből Miskolcra menekült. 1958-ban a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1958–1961 között vasutasként dolgozott a MÁV-nál. 1961–1966 között az ELTE BTK magyar–könyvtár szakos hallgatója, ezalatt az Egyetemi Lapok, majd a Népszabadság külső munkatársa, a Magyar Rádió társadalmi ösztöndíjasa volt. 1966–1968 között a Magyar Rádiónál dolgozott. 1968-ban szilenciumra ítélték, majd egy üzemi lap munkatársa lett. 1969–1973 között a Magyar Televízió, A HÉT műsorának szerkesztője volt. 1974-től irodalmi műhelyt vezetett IKIN (Ifjú Kommunista Írók Nemzedéke) néven a Vasas Művelődési Házban. 1974–1978 között a Magyar Ifjúságnál dolgozott; itt is szilenciumra ítélték. 1979–1986 között az Új Tükör munkatársa volt. 1983-ban a Legfelsőbb Bíróság bezúzásra ítélte A boldogság gyilkosai című könyvét. 1984–1988 között 11 sajtópere volt, később pénzbírságot, elzárást is kapott. 1986–1988 között a Képes Hét foglalkoztatta. 1988-ban elindította a Kapu című lapot, amelynek azóta is főszerkesztője.[forrás?][2] A lap 2019-ig nyomtatásban is megjelent, ezután csak az interneten volt olvasható, 2020 óta azonban az újság weboldalán nincs tartalom. Napjainkban már a régen feltöltött tartalmak sem elérhetőek, a folyóirat egykori weboldala véglegesen megszűnt.
Művei
- Tigris a jégmezőn. Három szatirikus egyfelvonásos (1976)[3]
- Postás a fridzsiderben (1976) – a „Tigris a jégmezőn. Három szatirikus egyfelvonásos” című könyvben jelent meg[3]
- Vetéstől vetésig (1980, többekkel)
- A boldogság gyilkosai, 14 riport a bűnről (1983) (bezúzták)
- Eltemettük a részeges nagymamát / A világ legszebb szerelme. Érzelmi dokumentumok; szerzői, Bp., 1985
- Fekete doboz (betiltott írások, 1999)
- Egy szerelem feljegyzései (1999)
- Háton át... a mellbe (2005)
- Olyan flashem volt...; Kapu, Bp., 2011
Jegyzetek
- ↑ Gyászhír – Brády Péter Facebook-oldala
- ↑ Horváth, Ádám (2012). „A magyar mentalitás tűr-tűr, aztán felrobban”. Barikád 4. (41.), 32-35. o. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) „főszerkesztője. 1968- ban szilenciumot kapott, majd egy üzemi lap munkatársa lett. 1969-1973 között a Magyar Televízió szerkesztője volt. 1974 óta irodalmi műhelyt vezetett. 1974-1978 között a Magyar Ifjúságnál dolgozott és itt is szilenciumot kapott, majd 1979-1986 között az Új Tükör következett. 1983-ban a Legfelsőbb Bíróság bezúzásra ítélte A boldogság gyilkosai című könyvét. 1984-1988 között 11 sajtópere volt (az utolsó alkalommal pénzbírságra ítélték, melyet nem tudott kifizetni, ezért fogházba vitték). Kilenc könyve jelent meg.”
- ↑ a b Brády Zoltán. MEK. ISBN 963-8477-31-8, ISBN 963-8477-37-7, ISBN 963-8477-38-5 (2000)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
