Ugrás a tartalomhoz

„Bagatell bűncselekmények” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
Építés alatt sablon eltávolítás, egy hétnél tovább ne legyen fent
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}


A '''bagatell bűncselekmények''' olyan '''csekély''' jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran [[figyelmeztetés]]t alkalmaz. E csoport bűncselekkményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe és nem a veszélyeztetett [[jogi tárgy]].
A '''bagatell bűncselekmények''' olyan '''csekély''' jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran [[figyelmeztetés]]t alkalmaz. E csoport bűncselekkményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe és nem a veszélyeztetett [[jogi tárgy]].



A lap 2021. május 20., 23:36-kori változata

A bagatell bűncselekmények olyan csekély jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran figyelmeztetést alkalmaz. E csoport bűncselekkményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe és nem a veszélyeztetett jogi tárgy.

Az ilyen csekély súlyú cselekmények gykaran a szabálysértési jog és a büntetőjog hatáárán helyezkednek el - egy részüket nem is bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek nevezik.

Előfordul, hogy az egész szabálysértési jogot "bagatell" bűntetőjognak titulálják. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy hogy a szabálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell büntetőjog. Ezzel lényegében a Csemegi-kódexszel létrehozott úgynevezett trichotom büntetőjogi rendszer [1] állt vissza azzal, hogy a sazabálysértési törvény a trichotom büntetőjogi rendszer harmadik, egyben legenyhébb szintjévé vált. [2]

A gyakrolatban nem könnyű feladat az azonos mértékű felelősségrevonás feltételeinek kimunkálása és alkalmazása - a szabálysértésnek minősülő cslekmény elkövetője rosszabbul járhat, mintha cselekménye bagatell bűncslekménynek minősülne és a bíróság őt pl. csak figyelmeztetésben részesítené.

A bagatell cselekmények kezelése

Az új Büntető Törvénykönyv a bagatell bűncselekmények kezelését az alapelvek között rögzíti, tekintettel a bagatell bűnözés arányára az összbűnözésen belül.

Az adott cselekményhez kapcsolódó társadalmi rosszallást ezen alapelv szerint a büntető igazságszolgáltatás során az eljáró hatóságnak az elkövetővel szemben ki kell fejeznie, még akkkor is, ha az elkövetõ cselekménye, vagy személyi körülményei büntetés vagy intézkedés alkalmazását nem indokolják. [3]

Kritikák

"...a csekélyebb súlyú cselekményekhez (szabálysértések) súlyosabb kényszerintézkedés járul, minimalizált eljárási garanciákkal, ami nem indokolható, amennyiben a szabálysértési jog kriminális jellege a szabályozást a bagatell büntetőjog felé tolja el, különösen, ha a szabálysértés és a bűncselekmény „differentia specifica”-jának a mennyiségi szemlélet alapján a csekély fokú társadalomra veszélyességet tekintjük."[4]

Tóth Mihály hívta fel a figyelmet arra, hogy a társadalomra veszélyességet nem egyszerű feladat „temetni”, hiszen sem a büntethetőséget kizáró okok rendszerének áttekintése, sem a „jogellenesség” konkrét fogalmának egyes tényállásokba emelése eddig nem volt képes megoldani a tényállásszerű ám nyilvánvalóan teljesen veszélytelen – gyakorlatilag semmiféle káros következménnyel nem járó – magatartások kezelését.[5]

Források

Jegyzetek

  1. bűntett, vétség, szabálysértés
  2. https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/lapszam/BJSz_202001_45-56o_Fung.pdf
  3. https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2006-1.pdf
  4. https://szabalysertes.hu/wp-content/uploads/2017/05/MHB-Szaba%CC%81lyse%CC%81rte%CC%81si-o%CC%8Brizet.pdf
  5. Tóth Mihály: A bűncselekmény fogalma a Btk. Általános Részének terveztében. Az előadás elhangzott a Magyar Büntetőjogi Társaság rendezvényén, 2007. május 24-én.

További információk