Spáda János
| Spáda János | |
_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz.jpg) | |
| Született | 1877. december 10. Kolozs |
| Elhunyt | 1913. július 7. (35 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spáda János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Spáda János (Kolozs, 1877. december 10. – Kolozsvár, 1913. július 7.) híres kolozsvári magyar építőmester, Orbán Béla matematikus egyetemi tanár és Orbán László István vívó, matematikus és fizikus nagyapja.
Életpályája[szerkesztés]
Kolozson született, ahol édesapjának, az olasz származású Spáda Domokosnak birtoka volt. Budapesten szerzett építőmesteri diplomát. A 20. század elején tervezési és építészeti irodát nyitott Kolozsvár főtéren, és széles körű építészeti tevékenységet fejtett ki.
Számos neves kolozsvári épület felépítésének kivitelezője volt. Saját tulajdonaként építette fel a Vágóhíd téri kétemeletes bérházat, melyet egyesek ma is „Spáda-palotaként” emlegetnek. Az Erzsébet út tetején fekvő (egykor szőlőskertekül szolgáló) telkeket ő parcellázta és építette be. A maga és családja számára építette az 51 sz. alatti házat.
Fiatalon, egy elhatalmasodó tüdőfertőzésben halt meg 1913-ban, három gyermek maradt utána. Több megkezdett munkáját jó barátja, Rátz Mihály építész fejezte be. Rátz miután hazajött a frontról, 1918-ban feleségül vette Spáda János özvegyét, akivel annak 1952-es haláláig éltek együtt.
Spáda János jelentős közéleti szerepet is játszott. Tagja volt Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának, a kolozsvári Iparkamarának, Ipartestületnek, Iparosegyletnek, a Római Katolikus Egyházközség választmányának. Az Iparosegyletben egy ideig az elnöki szerepet is betöltötte. Ezen kívül az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek is rendes tagja volt.[1]
A Házsongárdi temetőben szép síremlék alatt nyugszik több családtagja mellett.
Kivitelezett épületei (válogatás)[szerkesztés]
- a Felner és Helmer által tervezett kolozsvári új Nemzeti Színház (1904–1906)
- a Hübner Jenő tervezte Mariánum Kolozsváron (1911), amely a város első vasbeton épülete[2]
- a Kós Károly terve alapján készült kolozsvári Monostori úti református (kakasos) templom
- a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnázium
- Barcsay Ákos fejedelem síremléke, Kozmatelke, Maros megye (terv és kivítelezés)[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület évkönyve az 1913. évre Online hozzáférés
- ↑ Sas Péter: Marianum – a 100 éves tan- és leánynevelő intézet, Szabadság, 2011. október 13. 3. oldal Online hozzáférés
- ↑ Erdélyi művészet -- kataszter
Források[szerkesztés]
- Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.) arch Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
- Oláh-Gál Elvira: Beszélgetése Orbán Béla matematikussal: A tanár nem hal meg, tanítványaiban tovább él. Székelyföld, (2010. december) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 4.
További információk[szerkesztés]
- Gál Zsófia: A kolozsvári Arany János utcai bérvillák, Erdélyi Krónika, 2017. január 10. Online hozzáférés
- Pap Melinda: Százéves a kolozsvári Kakasos templom, Krónika, 2013. október 10. Online hozzáférés
.svg){kind=small}