Sopotnik Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sopotnik Zoltán
Született 1974. február 2.
Salgótarján
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő,
író,
szerkesztő,
kritikus
Kitüntetései József Attila-díj (2019)

Sopotnik Zoltán (Salgótarján, 1974–) József Attila-díjas és Sziveri János-díjas magyar költő, író, szerkesztő, kritikus.

Költészete[szerkesztés]

1998-tól publikál, többek között ezekben a lapokban: Holmi, Alföld, Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Narancs, Magyar Napló, Hitel, Symposion, Új Forrás, Bárka, BárkaOnline, Palócföld, Műút, Prae, Prae.hu, Litera, Déli Felhő, Kalligram, Jelenkor, Kulter, Mandiner, Tiszatáj. Köteteinek szerkesztője Pollágh Péter.

Peer Krisztián, költő így ír költészetéről:

Sopotnik Zoltán (alanyi) költészete a megfigyelő és a megfigyelt viszonyát problematizálja: hogyan láthatja kívülről magát az, aki befelé figyel? Milyen élményanyagtól fosztja meg magát, aki szakmája szerint dokumentál, hogyan változtatja meg a megfigyelés tárgyát a megfigyelés ténye? Ám nála ezek a kérdések elsősorban nem ismeretelméleti, hanem etikai (és persze esztétikai) jelentőséggel bírnak. A költészet Sopotniknál az őszinte beszéd terepe, már amennyiben lehetséges ilyen. Az őszinteség ebben az értelmezésben kompromisszummentes, provokatív, kőkemény és lényegre törő. (Az gyógyít, ami fáj. — És ami fáj, arról legalább tudjuk, hogy megvan.) Kerüli a jólformáltságot, mert az ellentmond valóságtapasztalatának, és nincs benne jól nevelt, eminens igyekezet, hogy ezt a tapasztalatot művészetté formálja (hazudja). („Nincs bennem semmi vonzalom a tökéletes iránt.”) Ha almára fáj a foga, nem írja a rímkényszer kedvéért azt, hogy: kedvenc növényem a retek, amit nagyon szeretek. Majd’ minden verse lázadás a közkeletű költészet-definíciókkal szemben. Alaptónusa a fájdalmas, sértődött gúny, amivel nem csak az (irodalmi) világ (valósnak vélt) visszásságait, de saját élethelyzetét, szerepét is kommentálja: „Most melyik legyek: ember vagy költő?” — teszi fel a költői(?) kérdést a kötet záróversében.

[1]

Irodalmi élet[szerkesztés]

2012-2013-ban (Orcsik Rolanddal) a JAK-füzetek szerkesztője.

Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának,[2] a Fiatal Írók Szövetségének, és a József Attila Körnek.[3]

2009-től 2015-ig a Prae folyóirat prózarovatának szerkesztője.

2010 óta kreatív írást tanít, vers- és prózaszemináriumok vezetője többek között a JAK, a FISZ, a Műút Szöveggyár és a Hajdúböszörményi Írótábor keretében.

Művei[szerkesztés]

Verseskötetek:

Mesekönyvek:

Antológiák:

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az őszinteség közepe c. kötet fülszövege. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
  2. A Szépírók Társaságának egyéni oldala. [2014. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  3. A JAK tagsági listája. [2008. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]