Smaug

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Smaug
Cím Arany smaug
Nép Sárkányok
Született születési dátuma ismeretlen
Meghalt 2941
Könyv(ek) A hobbit
Megformálója Benedict Cumberbatch
Magyar hang Haás Vander Péter

Smaug J. R. R. Tolkien A hobbitjának egyik antihőse, a történet konfliktusát jelentő kincs őrizője, egy sárkány.

Története[szerkesztés]

Smaug Ered Mithrinből kerekedett fel a Harmadkor 2770-ik évében miután tudomást szerzett a törpök gazdagságáról. Elűzte Thrór népét a Magányos hegyből, a hegy lábánál lévő Suhatagot pedig lerombolta, urát Giriont pedig megölte. Ezután bevette magát a hegy belsejébe. Bőrébe arany nőtt a bal melle kivételével, ahogy a kincshalmon feküdt, így szinte sebezhetetlenné vált. Százhetvenegy évig őrizte a kincset a hegy szívében, amíg meg nem érkeztek Thrór unokája, Tölgypajzsos Thorin és társai. A küldetésben eleinte segítségükre van Szürke Gandalf, aki attól tartott, hogy az ekkor még semleges Smaug a későbbiekben összefoghat Sauronnal.[1]

A törpök a hobbit Zsákos Bilbót küldték le, akinek a szagát a sárkány nem ismerhette. Bilbó első látogatását Smaug átaludta, de azonnal felfedezte az általa eltulajdonított kancsót. A hobbit második behatolásánál már ébren volt, és szót is sikerült váltania vele. Távozása után haragra lobbant, beomlasztotta az alagút bejáratát, amelyen a törpök behatoltak, elpusztította a pónijaikat, majd Esgaroth, a Tóváros ellen indult, ahonnan az ellenségei korábban segítséget kaptak. A fából épült település nem sok problémát okozott a tűzokádó sárkánynak, de mielőtt sikerült volna hazatérnie, Bard, Girion leszármazottja egy nyílvesszővel végzett vele.

Háttér[szerkesztés]

Tolkien több karakterhez hasonlóan Smaugnak is vannak gyökerei az északi irodalomban. A kancsólopásos részhez hasonló eset történt a Béowulf-ban is. A sárkány ott a bosszúját a tolvaj urán és népén tölti ki. Tolkien bár elismerte forrásként a Béowulf-ot, de állítása szerint a jelenet írásakor nem tudatosult benne a párhuzam, és nem is vehetett volna szerinte a cselekmény itt más irányt.[2]

Bilbó és Smaug párbeszéde hasonlít Szigurd és Fáfnír szóváltásához a Verses Eddában.[3] Végezetül mindhárom szörnnyel (ahogy Tolkien egy másik sárkányával Glaurunggal is) egy alulról jövő szúrás végzett.[4]

Smaug neve az ógermán smugan „lyukon keresztülpréselődni” ige múlt idejű alakja.[5] Tolkien első szövegváltozataiban a Pryftan nevet használta.[6] Neve írása A Gyűrűk Ura régebbi magyar kiadásaiban Szmógként is előfordul.

Tolkien egy korai vázlatában Bilbó ölte volna meg Smaugot.[7]

Adaptációk[szerkesztés]

Az 1977-es rajzfilm adaptációban Richard Boone szólaltatta meg.

Peter Jackson trilógiájában Smaug eredeti hangját Benedict Cumberbatch adja. A történet nagy vonalakban megegyezik a regénybelivel, de főleg a második filmnél több fővonásban eltér. A sárkány külseje is más, mint Tolkien illusztrációin hat végtag helyett (két pár láb, egy pár szárny) csupán négy van, a mellső pár pedig denevérszerű szárny. Nyoma sincs, hogy bőrét arany borítaná. Sebezhetetlensége itt természetes adottság.

A hobbit: Váratlan utazásban Smaug a prológusban bukkan fel, ahogy elfoglalja Erebort, illetve a film záróképein, amint felébred a kincs őrzéséből. Egyik jelenetben sem tűnt fel teljes alakjában, csupán részletiben.

A hobbit – Smaug pusztaságában Bilbó csupán egyszer hatol be a csarnokba, és nem is visz el semmit. A törpök sikertelenül megrohamozzák a sárkányt, aki végül emiatti dühében indul a Tóváros elpusztítására. A film itt ér végett.

A második film visszatekintéseiből kiderül, hogy a suhatagiak, ahogy a történet idején a Tóvárosiak is, rendelkeztek egy nyílvetővel, amivel megsebezhették volna a sárkányt, de Girion elvétette a lövést. Bard a házában rejteget egy ehhez való nyilat.

Források[szerkesztés]

Robert Foster: Tolken enciklopédia A-tól Z-ig (Szukits 2002, ISBN 93-9393-91-6

  1. A Gyűrűk Ura III. – A király visszatér, „A” függelék, III. Durin népe.
  2. Douglas A. Anderson 3. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 9635395159)
  3. Douglas A. Anderson 5. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 9635395159)
  4. Douglas A. Anderson 8. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 9635395159)
  5. Douglas A. Anderson 4. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 9635395159)
  6. Douglas A. Anderson bevezetője (Ciceró, 2006; ISBN 9635395159)
  7. Douglas A. Anderson bevezetőjének 10 jegyzete (Ciceró, 2006; ISBN 9635395159)