Ugrás a tartalomhoz

Slavko Kolar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slavko Kolar
Született1891. december 1.[1][2][3][4]
Palešnik
Elhunyt

Zágráb[8]
Állampolgárságahorvát
Foglalkozása
SírhelyeMirogoj temető

Slavko Kolar (Palešnik, 1891. december 1. – Zágráb, 1963. szeptember 15.) horvát író, újságíró és forgatókönyvíró volt.

Élete és pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hercegovac melletti Palešniken született 1891. december 1-jén. Zágrábban klasszikus és szemináriumi középiskolába járt, végül a klasszikus gimnáziumban 1911-ben végzett külsősként. 1913-ban végzett a Kőrösi Gazdasági Főiskolán,[9] majd 1914–15-ben mezőgazdasági szakértőként dolgozott Bozsjákóban és Petrinyában. 1919-ig a szerémségi gabonaigénylési bizottság tagjaként tevékenykedett. A franciaországi szakirányú tanulmányok[9] után 1920–22 között tanár volt Pozsegában, majd 1924-ig Bozsjákóban. Mint állami vagyonkezelőt ellenzéki politikai tevékenysége miatt többször áthelyezték és elbocsátották (Hruševec Gornji, Petrinya, Károlyváros, Pozsega) 1920-ban elindította és szerkesztette a „Hrvatski narod” című újságot. 1939-ben a Požega Ratarnica igazgatójává és a Vidékgazdálkodási Főosztály vezetőjévé, 1941-ben pedig a bozsjákói birtok vezetőjévé nevezték ki. 1944-ben csatlakozott a partizánokhoz,[9] 1946-ban a Matica hrvatska elnökhelyettese volt. 1948-ban végleg nyugdíjazták. 1946-ban az MH alelnökévé választották, 1947-51-ben a Horvát Írószövetség elnöke volt.[9]

Irodalmi tevékenysége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodalomban a Kraljeva smrt (A király halála, Hrvatstvo, 1910) című regényével tette le névjegyét, majd novellákat, novellákat, humoros színdarabokat, feuilletonokat, színdarabokat, önéletrajzi jegyzeteket, irodalomkritikákat és tanulmányokat, valamint polemikus és mezőgazdasági tárgyú ismeretterjesztő-szakértői cikkeket publikált, többek között folyóiratokban.[10] Az első humoros prózagyűjteményben, a Nasmijane povijevijében (1917) külső, felszínes humoros hatásokkal, anekdotákra, karikatúra alakú szereplőkre támaszkodva a 19. századi hazai humoros próza hagyományát követi, látható hajlammal a szatíra, illetve a groteszk irányában.[10] Az identitást kereső kamaszok karaktereivel elfoglalva, felvázolja a lélektanilag és fizikailag meghatározatlan hős, nézőpont nélküli férfi típusát (Pripovijest o tom kako je Feliks Pejačević tražio život, Benjamin Urlašić, Čovjek bez fizionomije). Kiforrott írói szakaszában az („Ili jesmo – ili nimso”, és a „Mi smo za pravnicu” címmel összegyűjtött novellákban és regényekben) a félig intelligensek, a kishitű karrieristák, a lustaságosak, a megalománok és a politikai trükközők karaktereit teljesebben formálja meg.[10]

Különösen meggyőzően és rokonszenvesen mutatja be a falu világát és tragikus hőseit egy szegény, patriarchális környezetben – gazdasági és társadalmi konfliktusok, archaikus, hagyományos előítéletek és társadalmi elmaradottság áldozataiként. Mesemondásának ereje nemcsak a vidéki tematika megragadásában rejlik, hanem a szereplők művészi kialakításában, a kifejezésben, a történet kompozíciójában és a leírt jelenségek általános emberi szintre emelésében is.[10] Egyik leghíresebb műve a „Breza” (Nyírfa) című regény, melyet azután írt, amikor tanulmányait befejezve visszatért szülőfalujába, Palešnikbe. A regény egy igaz történet alapján született, amelynek cselekménye azon a nyáron történt a faluban.[11] Miután a Breza című regényével hírnevet szerzett, visszatért Zágrábba, ahol egy ideig horvát témájú tanulmányokat folytatott. A horvát irodalomban viszonylag kevés olyan író volt, aki a humor és a szatíra elemeit az egyes társadalmi események sajátos megfigyelési szögeként bevitte irodalmi műveibe. Novelláinak témája teljes mértékben beleillik a harmincas évek horvát irodalom legjelentősebb irányzataiba, amikor az írók elsődleges témája a falu vagy a vidék kérdése volt.[11] Kolar a többi kortárstól ugyanannak a témának az eltérő megközelítésében különbözik.[11]

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Slavko Kolar több mint száz művet publikált élete során. Az Összegyűjtött művekben (a Matica hrvatska 1970-es kiadása) a számszerinti csoportosításban:

  • 47 novella
  • 6 színmű
  • 4 film forgatókönyv
  • 1 televíziós forgatókönyv
  • 12 önéletrajzi töredék
  • 20 vélemény, cikk és ismertető
  • 10 gyerekmese
  • 8 agronómiai szakdolgozat
  • 30 interjú, nyilatkozat és polemikus cikk.

Legjelentősebb művei :

  • Nasmijane pripovijesti. Zagreb 1917.
  • Breza. Zagreb 1929 (2006-ig 7 kiadást ért meg)
  • Sarajevo 1961 (1977-ig 4 kiadással)
  • Ili jesmo – ili nismo. Zagreb 1933, 1942, 1947.
  • Mi smo za pravicu. Zagreb 1936, 1942, 1947, 1951.
  • Perom i drljačom. Zagreb 1938.
  • Svoga tijela gospodar. Zagreb 1942 (1995-ig 5 kiadással).
  • Natrag u naftalin. Zagreb 1946.
  • Politička večera. Beograd 1949, Zagreb 1951.
  • Sedmorica u podrumu. Zagreb 1949, 1977.
  • Pripovijetke. Zagreb 1951, 1963.
  • Voće. Zagreb 1952, 1955, 1957.
  • Na leđima delfina. Zagreb 1953 (1981-ig 15 kiadása volt).
  • Glavno da je kapa na glavi. Zagreb 1956.
  • Izabrane pripovijetke (1917–1957). Zagreb 1958.
  • Petrica Kerempuh. Zagreb 1958.
  • Čovjek od riječi. Zagreb 1960.
  • Jurnjava na motoru. Zagreb 1961, 2001, Wien 1964, Varaždin 1996, 2006.
  • Kompromis. Zagreb 1964.
  • Kriza. Mi smo za pravicu. Zagreb 1964 (1985-ig 14 kiadás).
  • Pripovijesti. Autobiografija. Pet stoljeća hrvatske književnosti, 90. Zagreb 1964.
  • Breza i druge pripovijetke. Novi Sad 1965, Zagreb 1971 (2003-ig 5 kiadás), Sarajevo 1972.
  • Pripovijetke, satire, humoreske, drama. Zagreb 1966.
  • Nogometna utakmica i druge pripovijetke za djecu. Zagreb 1969 (1983-ig 12 kiadás).
  • Sabrana djela, 1–5. Zagreb 1970–71.
  • Pripovijesti. Zagreb 1973, 1977, 1980.
  • Izabrana proza. Zagreb 1975.
  • Pripovijetke. Zagreb 1995.

Ezen kívül posztumusz hagyatékában rengeteg kiadatlan anyagot találtak.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
  2. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
  3. ↑ various authors (1983). "Hrvatski biografski leksikon". Croatian Biographical Lexicon (horvát nyelven).
  4. ↑ Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 3..
  6. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Колар Славко, 2015. szeptember 27.
  7. ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 28..
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Колар Славко, 2015. szeptember 28.
  9. 1 2 3 4 Hrvatska enciklopedija
  10. 1 2 3 4 Videk
  11. 1 2 3 Kulundžić

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ↑ Videk: Nevenka Videk - Hrvtaski biografski leksikon: Kolar, Slavko. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2009) (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Slavko Kolar című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Slavko_Kolar&oldid=27927128”