Csőrösrovarok

Csőrösrovarok
	Evolúciós időszak: perm–holocén
	Panorpa cognata nőstény
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Csőrösrovarok (Mecoptera); Hyatt & Arms, 1891
Szinonimák
	Skorpiófátyolkák
Családok
	Nannochoristidae; Boreidae; Meropeidae; Eomeropidae; Apteropanorpidae; Choristidae; Panorpodidae; Bittacidae; Panorpidae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csőrösrovarok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csőrösrovarok témájú kategóriát.

A csőrösrovarok vagy skorpiófátyolkák (Mecoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje mintegy 500 recens fajjal.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Magyarországon 9 fajuk él.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Kis és közepes méretű (legfeljebb 3,5 cm-es) rovarok ősi rendje. Szájszervük rágó-szívó. Nagy, oldalt ülő összetett szemeiken kívül általában 3 pontszemük is van. A fejükön csaknem mindegyikük lefelé irányuló rostrumot visel, ami a megnyúlt fejpajzsból, a pofák alapi részéből és az állkapocs szárából nőtt össze. Csápjuk serte- vagy fonálszerű.

Potrohuk 9–10 szelvényből áll; a hímek potrohának első hat szelvénye normális, a 7. és 8. hosszú nyéllé forrt össze, a 9. és a 10. ivarkészülékké alakult.

Általában két pár, jól fejlett hártyás szárnyukat nyugalomban egy síkban, kissé szétterpesztve tartják. A hótücskök és egyes kapcsos lábú csőrösrovarok szárnyai visszafejlődtek.

Lábaik általában hosszú járólábak. Lábfejük öt ízű.

Lárvájuk:

campodeoid,
hernyószerű vagy
pajorszerű

lehet.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Hemimetamorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy az újszülöttek — a harmadlagos lárvák — táplálkozása és/vagy élőhelye drasztikusan különbözik az ivarérett egyedekétől, bár testszelvényeik száma megegyezik. Szerveik többsége ideiglenes, úgynevezett lárvaszerv. Az imágókra jellemző végleges szerveik kifejlődéséhez a lárvakori fejlődés végén nyugalmi, azaz bábállapotba vonulnak, tehát fejlődésük lárva–báb–imágó szakaszokra bontható.^[1]

A lárvák többnyire a talajban, avarban, illetve mohapárnákban élnek, de egyesek víziek. Fejlődésük legfeljebb két évig tart. A talajban bábozódnak be, a kikelt imágók nyirkos, sűrű növényzetű helyeken élnek. Ragadozók, szaprofágok vagy növényevők.