Sara Teasdale
| Sara Teasdale | |
 | |
| 1910 körül készült fénykép | |
| Született | 1884. augusztus 8.[1][2][3][4][5] Saint Louis[6] |
| Elhunyt | 1933. január 29. (48 évesen)[1][2][3][4][5] New York |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Ernst B. Filsinger |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Mary Institute and St. Louis Country Day School |
| Kitüntetései | Pulitzer Prize for Poetry (1918)[7] |
| Halál oka | kábítószer-túladagolás |
| Sírhelye | Bellefontaine Temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sara Teasdale témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sara Teasdale (Saint Louis, Missouri, 1884. augusztus 8. – New York, 1933. január 29.) amerikai költő. Leánykori neve Sarah Trevor Teasdale, melyet 1914-ben Sara Teasdale Filsinger-re változtatott a házassága után.
Életrajz[szerkesztés]
Teasdale 1884. augusztus 8-án született. Gyenge egészségi állapota miatt 9 éves koráig magántanuló volt, majd csak 10 évesen kezdett el iskolába járni. 1898-ban Mary Institute nevű iskolában tanult, majd 1899-ben átíratták a Hosmer Hall-ra, ahol 1903-ban végzett. A Teasdale család eleinte a 3668 Lindell Blvd címen lakott, majd átköltöztek erre a címre: 38 Kingsbury Place in St. Louis, Missouri. Mind a két házat, amiben laktak, Sara édesanyja tervezte meg. A Kingsbury Place-en lévő ház második emeletén volt Sara saját lakosztálya.[8]
1904 és 1907 között, Teasdale tagja volt a "The Potters" nevű művészcsoportnak, melyet Lillie Rose Ernst vezetett. A csoport fiatal húszas éveit élő női alkotókból állt.
Teasdale első verse William Marion Reedy Reedy's Mirror nevű irodalmi folyóiratában jelent meg 1907-ben. Az első verseskötetét, a Sonnets to Duse and Other Poems, szintén 1907-ben adták ki.
Teasdale második kötete, Helen of Troy and Other Poems 1911-ben került kiadásra. Pozitív kritikákat kapott, melyekben dicsérték a költő készségeit és romantikus témaválasztását.
1911 és 1914 között több udvarlója is akadt, beleértve Vachel Lindsay költőt is, aki őszinte szerelmet érzett Sara iránt, viszont a hölgy ezt nem viszonozta, gondolván, hogy a férfi nem tudna neki biztos anyagi helyzetet teremteni. Majd később Ernst Filsinger-hez ment feleségül 1914. december 19-én.
Teasdale harmadik verseskötete 1915-ben jelent meg Rivers to the Sea néven. Igazi bestseller volt és máig is az. 1916-ban férjével New York-ba költözött.
1918-ban Pulitzer-díjat kapott az ő 1917-ben kiadott Love Songs verseskötetéért.
Filsinger gyakran járt üzleti úton, ami miatt Teasdale egyre inkább csak magányosan és egyedül érezte magát. 1926-ban Teasdale három hónapra másik államba költözött, ahol a válását tervezte. Erről nem tájékoztatta férjét. Végül a válás után a korábbi New York-i lakhelyétől két háztömbre lévő lakásba költözött vissza. Vachel Lindsay-vel ismét kapcsolatba került, viszont ekkora már a férfinek családja volt.
1933-ban gyógyszer túladagolással öngyilkos lett.
Teasdale öngyilkossága[szerkesztés]
Szóbeszédek úgy járják, hogy Teasdale öngyilkosságához köthető az általa írt "I Shall Not Care" című vers, mely egy búcsúlevélként is szolgálhat. Ennek oka többek között a nyomott, keserű hangvétele. A városi legendák szerint, a vers egy volt szerelmének íródott és bár Sara halálához fűzik, a mű 1915-ben került kiadásra a Rivers to the Sea verseskötetben, 18 évvel öngyilkossága előtt.
I Shall Not Care[szerkesztés]
WHEN I am dead and over me bright April
- Shakes out her rain-drenched hair,
- Tho' you should lean above me broken-hearted,
- I shall not care.
I shall have peace, as leafy trees are peaceful
- When rain bends down the bough,
- And I shall be more silent and cold-hearted
- Than you are now.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Feminist Companion to Literature in English, 1060
- ↑ http://www.pulitzer.org/awards/1918, 2015. augusztus 5.
- ↑ https://archive.org/details/LiterarySt.Louis
