Salice Salentino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Salice Salentino
A Santa Maria Assunta-anyaszentegyház
A Santa Maria Assunta-anyaszentegyház
Salice Salentino címere
Salice Salentino címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPuglia
MegyeLecce (LE)
Rang község
Védőszent Assisi Szent Ferenc
Irányítószám 73015
Körzethívószám 0832
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség8253 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség150,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság48 m
Terület59 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Salice Salentino (Olaszország)
Salice Salentino
Salice Salentino
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 23′, k. h. 17° 58′Koordináták: é. sz. 40° 23′, k. h. 17° 58′
Elhelyezkedése Lecce térképén
Elhelyezkedése Lecce térképén
Salice Salentino weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salice Salentino témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Salice Salentino község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Salentói-félsziget déli részén fekszik, Leccétől nyugatra. Az igen magas, 4-es szeizmikus kategóriába sorolták.

Története[szerkesztés]

Az első dokumentum, amely Salice néven említi, 1102-ből, Ruggero il Normanno Puglia hercegétől származik. 1294-ben, megnövekedett lélekszáma folytán Pandolfo bárósága lett. 1394-ben itt alapította meg a Király Háza nevű rezidenciáját Raimondo Orsini Del Balzo tarantói herceg. Őt fia, Giovanni Antonio őrgróf követte. Nevét a vidéken gyakori fűzfáról kapta (olaszul salice). A Del Balzók után, 1485-től a Zurlo, majd 1569-től az Albricci család szerezte meg. Antonio őrgróf itt építtette meg, a régi templom mellett a Kis Testvérek kolostorát. Majd a 17. századtól az Enriquezek, Squinzano hercegei birtokolták. Nehéz időszak volt ez a városka számára; a spanyolok magas adói ellen többször is felkelt Salice népe. Gabriele Agostino első ízben 1662. július 2-án tartotta meg az azóta is búcsúnapnak számító Mária vizitációját (1963 óta Sarlós Boldogasszony). 1749–1845 között a Filomariniak, Cutrofiano hercegei és a Capocelliek birtokolták, azután vált önálló településsé.

Családi címerei[szerkesztés]

Főbb látnivalói[szerkesztés]

Egyházi műemlékek[szerkesztés]

  • Santa Maria Assunta-templom - 17. századi barokk stílusú templom
  • Kis Testvérek kolostora és Vizitáció temploma- 16. század
  • Madonna del Latte-templom - 16. századi kicsiny templom
  • Keresztelő Szent János és Szent Filoména-kápolna - 11. század
  • Szeplőtelen fogantatás kápolna
  • Szűz Mária-kápolna
  • Munkás Szent József-templom 1977-ben fölszentelve

Világi műemlék[szerkesztés]

  • A Király Háza maradványai - 14. század

Képgaléria[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)

Források[szerkesztés]