Safet Butka
| Safet Butka | |
 | |
| Safet Butka sírja a Sharrai temetőben | |
| Született | 1901/1904 Butka, Oszmán Birodalom |
| Elhunyt | 1943. szeptember 19. (38-42 évesen) Melçan, Albánia |
| Állampolgársága | albán |
| Nemzetisége | albán |
| Gyermekei | Uran Butka |
| Foglalkozása | politikus, tanár, gerillaparancsnok |
| Iskolái | Grazi Egyetem |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Safet Butka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Safet Butka (nevének ejtése safɛt butka; Butka, Oszmán Birodalom, 1901/1904[1] – Melçan, 1943. szeptember 19.[2]) albán politikus, tanár, második világháborús gerillaparancsnok. 1928-tól tanári és iskolaigazgatói feladatokat vállalt hazája különböző városaiban, majd Albánia 1939. áprilisi olasz megszállása után antifasiszta tüntetéseket szervezett. Az olasz hatóságok 1942-ig internálták, azt követően a Nemzeti Front vezetőségi tagja, korçai szervezetének irányítója, a Nemzeti Front egyik leghatékonyabb katonai vezetője, gerillaparancsnoka volt. A kommunista Nemzeti Felszabadítási Mozgalom partizánjaival szembeni összecsapásban vesztette életét.
Életútja[szerkesztés]
A Kolonja vidékén fekvő Butka faluban született bektási családban, Sali Butka (1857–1938) függetlenségi harcos fiaként. Születési éve bizonytalan: nyomtatott források 1901-et jelölik meg, de sírján az 1904-es év olvasható. 1917-től Bécsben végezte középiskolai tanulmányait, majd a Bécsi Egyetem hallgatója volt. Tevékeny tagja volt az osztrák fővárosban működő albán diákköröknek, közreműködött Djalëria (’Ifjúság’) és Minerva című folyóirataik szerkesztésében. 1928-ban hazatért Albániába, és előbb a korçai líceumban (1929–1930), majd a vlorai kereskedelmi iskolában (1930–1931) vállalt tanári állást. 1932-től 1934-ig a gjirokastrai tanítóképző kollégiumot irányította annak igazgatójaként. 1935-ben Tiranába költözött ahol 1939-ig líceumi igazgatóként és kerületi tanfelügyelőként tevékenykedett.[3]
Albánia 1939. áprilisi olasz megszállása után több antifasiszta tüntetést szervezett Tiranában és Shkodrában, mígnem az olasz hatóságok letartóztatták és 1940-ben Ventotene szigetére internálták. 1942-ben szabadon eresztették, s Albániába visszatérve a Nemzeti Front vezetőségi tagja lett. Még ugyanabban az évben a Nemzeti Front korçai szervezetének vezetője, hetven gerillából álló, Korça és Kolonja vidékén aktív alakulatának parancsnoka lett, és az olasz megszállók ellen intézett támadásokat.[4] A Butka vezette gerillaalakulat kis mérete ellenére nagy hatékonysággal vette fel a harcot akár túlerővel szemben is, amihez hozzájárult a brit hadügyminisztériumhoz tartozó Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egységének (Special Operations Executive) segítsége is. Összekötő tisztjük, Neil „Billy” McLean kapcsolatban állt Butka szervezetével, és kisebb fegyverszállítmányokkal is támogatta harcukat.[5] Hadi sikereik közül kiemelkedik az 1943. március 25-én Voskopoja térségében vívott csatájuk, amelynek során egy olasz különítmény nagy részét megsemmisítették, az olaszok foglyait kiszabadították, Ersekánál pedig nagy mennyiségű hadi felszerelést zsákmányoltak.[6] Csapata időről időre kiterjesztette tevékenységét Vlora környékére is, ahol többször kifosztották az albán parasztságtól az olasz hatóságok által rekvirált mezőgazdasági termények raktárait.[7]
Halálának körülményei a forrásokban ellentmondásosak. 1943 szeptemberében a Korça melletti Melçanba szorították a Nemzeti Felszabadítási Mozgalom kommunista partizánjai, ahol vagy öngyilkosságot követett el,[8] vagy pedig a partizánok ölték meg.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Elsie 2013 :64.
- ↑ Elsie 2013 :64.
- ↑ Pearson 2005 :242.; Elsie 2013 :64.
- ↑ Durham 2001 :220.; Pearson 2005 :210., 242.; Elsie 2013 :64–65.; Zavalani 2015 :264.
- ↑ Pearson 2005 :242.; Zavalani 2015 :264.
- ↑ Pearson 2005 :242.; Elsie 2013 :65.
- ↑ Pearson 2005 :242.
- ↑ Elsie 2013 :65.
- ↑ Zavalani 2015 :265.
Források[szerkesztés]
- ↑ Durham 2001: M. Edith Durham: Albania and the Albanians: Selected articles and letters 1903–1944. Ed. by Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2001. ISBN 1903616093
- ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3
- ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671