Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-9-2
Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; a Sőtér István által szerkesztett hatkötetes A magyar irodalom története szerint „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre; Orbán Balázs „Erdély nagyérdemű Kazinczyjának” nevezte.
Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyháztörténet (Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája) és az ünnepek eredetéről, megtartásának módjáról szóló első magyar nyelvű munka (Szent Heortokrátes). Az irodalomtörténet szempontjából legfontosabb műve a Magyar Athenas című, 1766-ban megjelent lexikon, amely több mint ötszáz magyar írót mutat be. Tervezte, hogy megírja Erdély földrajzi, történeti, politikai, egyház- és iskolaügyi leírását; ennek egyes részei kéziratban maradtak, és a nagyszabású mű soha nem készült el.
Munkásságában jelentős szerepet játszott a földrajzi, különösen a történeti földrajzi érdeklődés. A több művében feltűnő földrajzi leírásokat egészítik ki az Isten vitézkedő anyaszentegyháza… című művéhez készített térképei, amelyek az első magyar nyelvű kontinenstérképek. Ezek megrajzolásánál Georg Matthäus Seutter Atlas Novus-ából indult ki. A kezdetleges rajzok elmaradnak a kor térképeinek színvonalától; érdeme ugyanakkor a magyar nyelvű földrajzi nevek használata.