Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-48-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt
A nagykörúti próbavillamos végállomása
a Nyugati pályaudvar előtt

Budapest villamosvonal-hálózata 1866. július 30-a, az első pesti lóvasút megnyitása óta fejlődik. Az első járat Pest két ütőerén, a Kiskörúton és a Váci úton indult a Széna (ma: Kálvin) tér és a mai Újpest-Városkapunál álló ún. Bagolyvár között. A vonalat a Károlyi Sándor gróf által alapított PKVT üzemeltette. Budán 1868. május 18-án indult el a BKVT lóvasútja. A következő években Buda és Pest utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút sínjei, ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven.

A budapesti villamos Balázs Mór tervezete alapján jött létre. A két hónap alatt elkészült nagykörúti próbavillamost 1887. november 28-án adták át. Ezután kezdték kiépíteni a hálózatot, ráadásul a 19. század végén újabb társaságok (BBVV, BLVV, BURV) jöttek létre. A lóvasút mindinkább háttérbe szorult. A BKVT 1898-ban villamosította az utolsó budai lóvasutat – ezután lóvasút már csak a Margit-szigeten járt, 1928-ig. 1918-ban egyesítették a villamoshálózatot, amivel létrejött a BEVV. 1922. december 27-én alakult a BEVV jogutódja, a BSzKRt (ejtsd: beszkárt). Az új vállalat egységes, négyjegyű pályaszámokkal látta el villamosait, többször (1926, 1930) jelentősen átszervezte a hálózatot, majd az 1930-as években fejlesztette kocsiszínjeit, és új (Stuka) járműveket szerzett be. A második világháborúban a villamoshálózat erősen károsult, majd Budapest ostroma miatt 1944. december 25-étől 1945. február 6-ig a villamosok egyáltalán nem közlekedtek. 1949-ben a BSzKRt-ot feldarabolták, a hálózat üzemeltetését az FVKV, majd 1951-ben a Fővárosi Villamosvasút (FVV) vette át. 1968. január 1-jén az FVV beleolvadt az akkor alakuló Budapesti Közlekedési Vállalatba (BKV).

A villamosok szerepét a metróhálózat építése jelentősen csökkentette: az M2-es második szakaszának megnyitása (1972) óta az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton már nem jár villamos. Az M3-as miatt 1980-ig az Üllői út Kőér utcától befelé eső szakaszán, majd 1985-ig a Váci úton és az Árpád úton is felszedték a vágányokat. Az 1980-as és ’90-es években a hálózat legjelentősebb fejlesztése az 1-es villamos fokozatos kiépítése volt. Az 1980 és 1984 között vásárolt csehszlovák ČKD Tatra T5C5 villamosok egy része is erre a vonalra került. 1997-ben busszal váltották ki a 14É villamost, és ezzel megszűnt az éjszakai villamosközlekedés Budapesten. 2000-ben az 1-es villamos elérte a Lágymányosi (Rákóczi) hídnál kialakított átmeneti végállomást, amely 15 évig maradt fenn. 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos. 2006-ban a nagykörúti 4-es és 6-os vonalán állt forgalomba Budapest első alacsony padlós villamosa, a Siemens Combino Supra. 2011-től a 6-os villamos újra jár éjszaka is.

2014-ben megkezdődött a budai fonódó villamoshálózat kiépítése és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása. Az 1-es villamos 2015-ben ért át Budára, a budai fonódó villamoshálózatot pedig 2016 januárjában adták át részlegesen, majd márciusban a Clark Ádám téri villamosalagút befejeztével teljesen.