Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-32-1

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ecce homo, 1476 után
Ecce homo, 1476 után

Hieronymus Bosch (holland ejtése: [ɦijeːˈɾoːnimʏs ˈbɔs] kb. hijeronimusz bosz; magyaros ejtése hieronimusz bos) vagy Jeroen Bosch (született Jeroen Anthoniszoon van Aken [jəˈrun ɑnˈtoːnɪsoːn vɑn ˈaːkə(n)]; vagy Jheronimus van Aken; ’s-Hertogenbosch vagy Herzogenbusch, 1450 körül – 1516. augusztus 9.) németalföldi festő, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja.

A népes van Aken festőcsaládból származott; egy nála húsz évvel idősebb patriciuslányt vett feleségül. A Németalföld papságának, nemességének és a városi előkelőinek legmagasabb köreivel jó kapcsolatot ápoló Miasszonyunk testvérület tagja volt; megrendelői a testvérek sorából és — kapcsolataikat felhasználva — az udvarból kerültek ki. A testvérület sokszor látta el megbízásokkal, és a csekély tiszteletdíjból érezhető, hogy ezek a munkák inkább felajánlásként készültek.

Festményein főképp az emberi bűnöket, gyengeségeket mutatja be és ostorozza. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch a démonok, félig emberi, félig állati alakokkal és gépekkel ábrázolta az emberi gonoszságot, és ezzel félelmet és zavart keltett. Hosszú évszázadokra feledésbe merült művészete végül a 20. század szürrealista mozgalmainak adott ösztönzést.

Művészetét a kutatók kétféleképpen értelmezik. Az egyik iskola szerint Bosch moralista, aki megrettent a saját vízióitól. A másik szerint egy tréfacsináló, akinek festészete korának szatirikus, humoros miniatúráiból táplálkozott. Maró kritikájú műveivel nemcsak a társadalom romlottságát ítélte el, hanem azt is megmutatta, milyen könnyen válik a gyarló ember a gonosz martalékává; ez emeli művészetét magasabb erkölcsi szintre.

Művészetének első igazi követője id. Pieter Bruegel volt, aki teljesen más eszközöket alkalmazott, de azonos erkölcsi igénnyel; ő nem a fantasztikumot dolgozta ki, hanem a morális összetevőket. Dulle Griet című képén letagadhatatlan Bosch hatása, de más képein is találhatunk szó szerint értelmezett, a képi ábrázolás nyelvére lefordított szólásokat, közmondásokat. Anton Corbijn holland fotóművész az 1990-es évek elején Bosch figuráit felhasználva teremtette meg a Depeche Mode Songs of Faith and Devotion című albumának lenyűgöző képvilágát.