Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-29-2
Caravaggio (er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Caravaggio, Lombardia, 1571. szeptember 29. – Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé.
Milánóban volt festőtanonc, majd Rómába ment. Eleinte koldusszegényen nyomorgott, majd egyre több megrendelést kapott, de egyre több botrányba is keveredett. Rendszeresen részt vett verekedésekben, feljelentették becsületsértésért, de tehetős és befolyásos pártfogói mindig kisegítették. Egy sokak által önvédelemnek tekintett emberölés volt az utolsó csepp a pohárban. Nápolyba menekült, és ott szintén ünnepelt festő lett. Később Máltára utazott, ahol felvették a Máltai lovagrendbe, de egy újabb verekedés miatt bebörtönözték. Nem bírta a fogságot: megszökött, és Szicíliába menekült, majd visszatért Nápolyba, és ott festette utolsó képét is.
Forradalmian új stílusa a fény és árnyék kontrasztján alapult. Az alakok drámai megvilágítása és a mély árnyékok a barokk festészet ismertetőjegyeivé váltak. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte, a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Máté evangélista életét bemutató három festménye (1600–1601) is szenzációt keltett, ezeket később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.