Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-6-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Milano collage.jpg

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye. Lakossága 1,245 millió fő. Milánót tartják Olaszország gazdasági fővárosának, hiszen ez az ország legnagyobb ipari központja. Világhírét divatházai és operaháza alapozták meg, illetve a Leonardo da Vinci híres festményének, Az utolsó vacsorának otthont adó Santa Maria delle Grazie-templom.

A kelták által alapított Mediolanumot i. e. 222-ben a rómaiak foglalták el. 286-ban Diocletianus császár Rómából egy időre ide helyezte át a Nyugatrómai Birodalom fővárosát, majd ennek bukása után a Lombard Királyság része lett. Kedvező fekvésének (az alpesi hágók közelében, a termékeny Pó-síkságon) köszönhetően a középkorban fontos kereskedelmi központ volt. A 15. században a Visconti és Sforza nemesi családok uralkodása alatt Itália egyik legjelentősebb reneszánsz központjává nőtt. Az 1859-es solferinói csatáig Milánó és egész Lombardia (rövidebb megszakításokkal) a Habsburg Birodalomhoz tartozott, majd utána az egyesült Olasz Királyság része lett.

Milánó Lombardia régió nyugati részében fekszik, a Pó-síkságon. Az Olona, Lambro és Seveso folyók szelik át, illetve számos mesterségesen létrehozott csatorna, mint a Naviglio Grande és a Naviglio Pavese. A város 25 km-re keletre fekszik a Ticino folyótól, 25 km-re nyugatra az Addától és 35 km-re északra a Pótól. A legközelebbi alpesi tó, a Comói-tó, 50 km-re északra. Két fontos alpesi átkelő, a Venosta-völgy és az Engadin-völgy déli végének közelében fekszik.