Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-43-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Georges bizet.jpg

Georges Bizet (Párizs, 1838. október 25.Bougival, 1875. június 3.) francia zeneszerző. Első szerzeményét 11 évesen alkotta, ekkor már a párizsi Conservatoire diákja volt. Itt ismerkedett meg Halévyvel, aki zeneszerzést tanított neki, és nagy hatással volt művészi kibontakozására. Első jelentős művét, a C-dúr szimfóniát 17 évesen írta, és elnyerte vele a Római-díjat, amelynek révén három évet tölthetett az olasz nagyvárosban. Kortársai idegenkedve fogadták színpadi kísérleteit és drámai zenéjének szokatlan, realisztikus hangját. Don Procopio című vígoperáját 1906-ban mutatták be kevés sikerrel, és következő operája, a Gyöngyhalászok sem nyerte el a nézők tetszését. Ezután más szerzők műveinek átdolgozásából és zongoratanításból élt.

1871-ben a francia–porosz háború miatt besorozták a Nemzeti Hadseregbe, így kevés ideje maradt a komponálásra. 1871-ben írta zongorára a „Gyermekjátékok” című sorozatot, valamint a Dzsamilé című egyfelvonásos operáját. A párizsi Vaudeville-színház igazgatójának kérésére írt kísérőzenét Alphonse Daudet Az arles-i lány című elbeszéléséhez. Ezt áthangszerelte nagyzenekarra, és ez hangversenydarabként hatalmas sikert aratott. Élete utolsó alkotása Carmen című operája volt, amelytől azt remélte, hogy ez végre áttöri a francia közönség közönyét. A várt siker elmaradt, és a bemutató után néhány nappal a nagybeteg zeneszerző elhunyt. A Carmen későbbi előadásai már hatalmas sikereket arattak, a mű a közönség egyik nagy kedvence lett; mindmáig ez az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott opera.