Saal an der Donau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Saal an der Donau
Kath. Pfarrkirche Saal a d Donau Landkreis Kelheim Niederbayern.JPG
Saal an der Donau címere
Saal an der Donau címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Kelheim járás
Irányítószám 93342
Körzethívószám
  • 09441
  • 09448
Rendszám KEH
Népesség
Teljes népesség
  • 5216 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 5229 fő (1970. máj. 27.)[2]
  • 3105 fő (1950. szept. 13.)[3]
  • 971 fő (1925. jún. 16.)
  • 552 fő (1875. dec. 1.)[4]
  • 5226 fő (2011. dec. 31.)[5]
  • 5233 fő (2012. dec. 31.)[5]
  • 5289 fő (2013. dec. 31.)[5]
  • 5237 fő (2014. dec. 31.)[5]
  • 5366 fő (2015. dec. 31.)[5]
  • 5344 fő (2016. dec. 31.)[5]
  • 5358 fő (2017. dec. 31.)[5][6]
  • 4393 fő (1975. dec. 31.)[7] +/-
Népsűrűség118,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
Terület
  • 44,18
  • 44,01
km²
Időzóna CET, UTC+1
Saal an der Donau (Németország)
Saal an der Donau
Saal an der Donau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 53′, k. h. 11° 55′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 11° 55′
Saal an der Donau (Bajorország)
Saal an der Donau
Saal an der Donau
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Kelheim járás térképén
Elhelyezkedése Kelheim járás térképén
Saal an der Donau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Saal an der Donau témájú médiaállományokat.

Saal an der Donau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 5216 fő (1987. május 25.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Abensbergtől északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

A Duna völgyében már az ősi időkben is alkalmas volt az ember letelepedésére. Az itt talált leletek tanúsága szerint már a neandervölgyi emberek is lakhelyet találtak itt, de a későbbi évszázadokban is élhettek már itt emberek. A környéken később a keltáknak is sűrűn lakott központjai álltak itt, melyeknek máig maradtak itt nyomai, majd a rómaiak telepedtek meg itt és építettek erődített védelmi rendszereket.

1002-ben a területnek II. Henrik német király adományozott írásban királyi védelmet, immunitást és választójogot.

1803-ban a szekularizáció után a bajor állam részévé lett, minek eredményeként kiépült a posta és a vasúti kapcsolat is, ezzel megteremtődött az alapja a környék gazdasági fejlődésélnek is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Péter templom

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]