Sárgaszemfoltos doktorhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgaszemfoltos doktorhal
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Acanthuroidei
Család: Doktorhalfélék (Acanthuridae)
Nem: Ctenochaetus
T. N. Gill, 1884
Faj: C. strigosus
Tudományos név
Ctenochaetus strigosus
(Bennett, 1828)
Szinonimák
  • Acanthurus strigosus Bennett, 1828
  • Ctenochaetus stigosus (Bennett, 1828)
  • Ctenochaetus striatus (non Quoy & Gaimard, 1825)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgaszemfoltos doktorhal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszemfoltos doktorhal témájú médiaállományokat és Sárgaszemfoltos doktorhal témájú kategóriát.

A sárgaszemfoltos doktorhal (Ctenochaetus strigosus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A sárgaszemfoltos doktorhal előfordulási területe a Csendes-óceán. Nyugaton Ausztrália vizeiben, míg keleten Hawaii és a Johnston-atoll között található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal elérheti a 15 centiméteres hosszúságot is. 14,5 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján 8 tüske és 25-28 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 22-25 sugár látható. A szeme körül sárga folt van - innen ered a neve is -, a farokúszója csökevényesnek hat. A fejtől a hát közepéig és a melltájékig kékesen pontozott.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi és tengeri hal, amely a korallzátonyokon él 1-113 méteres mélységekben. A 21-27 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. A korallok között, valamint kavicsos és törmelékes terepeken lelhető fel. Szerves részecskékkel táplálkozik, amelyeket fésűszerű fogazatával váj ki a homokból. Nappal mozog és magányos.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ívási időszak alatt a hím és a nőstény párt alkotnak.

Felhasználása[szerkesztés]

Ipari mértékű halászata van az akváriumok számára. Fogyasztásával vigyázni kell, mivel néha ciguatera-mérgezést okozhat.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]