Sántha Mihály

Sántha Mihály (Bussa, Nógrád megye, 1824. október 24. – Nógrádmegyer, 1887. november 24.) római katolikus plébános.

Élete

Sántha Antal és Kiss Teréz, szegény földműves szülők fia. A gimnáziumot Gyöngyösön és Vácon, a teológiát 1845-től a Nagyszombati Egyetemen végezte. 1849. augusztus 12-én felszentelték. Káplán volt Ipolyságon és Varbón; plébános Óvárott (Nógrád megye) 1852. október 10-től. Innét 1868. augusztus 16-án Megyerre (Nógrád megye) helyezték át, ott is hunyt el.

Írásai

Cikkeinek száma a lapokban és folyóiratokban 1847 és 1887 között 800-nál is többre tehető; 1869-ig írt dolgozatainak kéziratát az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban őrzik. Cikkei közül nevezetesebbek: a Honderűben (1848. várleírások prózában és versben); a Családi Lapokban (1856. Életképek, 1857. Egy franczia hölgy, jellemrajz, Egy nap életemből, 1858. A kath. nőélet fönségéről, korjelek); a Katholikus Néplapban (1857. Ipolyparti buborékok, 1859. Nincs nagyobb átok a rossz nevelésnél, 1868. Jeszeniczei b. Jankovics Vincze); a Tanodai Lapokban (1857. Vidéki tört. hangok, Néhány szó Kellner műveiről, Néhány szó a tanítók és jegyzők közti viszonyról, Népiskolai tanórák, A magyar nyelvtanításról, 1858. A nyári iskolák akadályai, Mérgek mérge, Az énektanításról); a Religióban (1858. A népmesék ügyében, 1859. Az ünnepek és a szentelt víz a kath. egyházban, 1861. Hitfogalmaink összeütközése, 1864. Az óvári templom, 1865. A kath. öntudat, 1882. Munkácsy Mihály és a vallási eszme); a Lonkay, Tanférfiak Évkönyvében (1860. Egy-két röpeszme a népmesék és népiratok ügyében); az Idők Tanujában (1861. 1., 11., 30., 36., 53. sz., Teendőink erkölcsi alapjához); az István bácsi Naptárában (1862. A becsületszó szentségéről); a Munkay, Az oltári áldozat cz. munkában (Bpest, 1880. Szabó József püspök élet- és jellemrajza); a Szépirodalmi Kertben (1886. 33. sz. Reminiscentiák 1848-1849-ből); a Pázmány-Füzetekben egyházi beszédei vannak; költeményei közül fölemlítendők: a Katholikus Néplapban (1855. Mária fohászok, 1864. Jesu dulcis memoria, 1865. Két kép az életből); a Magyar Államban (1877. 132. Mindszenthy Gedeon halálára, 1879. 10. Stabat mater preciosa); a Magyar Koronában (1880. 244. Őszi népdalok); a Havi Közlönyben (1880. Uti emlékek, Mária Magdolna, 1881. Aphorismák); a Kath. Néplapban (1882. Az orleánsi szűz); a Religióban (1886. Ipolyi Arnold, 1887. Hattyudal).

Munkái

Honfidal, a nagyszombati növendékpapság 1848-ki tavaszhó 13-án szabad ég alatt tartott közgyülésének emlékeül. Nagyszombat.
Gyémánt-e vagy üveg? Stolz Albán után ford. Káldóczy. B.-Gyarmat, 1860.
Deák Ferencz emlékezete. 1876. Gyászköltemény. Uo. 1878.
Harmincz év után. Egyházi és hazafiui költemények. (A tiszai árvíz által tetemesen megrongált szegedi sz. Ferencz r. fejedelmi templom és kolostor javára.) Kiadja Karcsú Arzén. Vácz, 1878.
Ujabb egyházi és hazafiui költemények. Balassa-Gyarmath, 1882.
Loreton, vagyis szűz Mária názáreti háza Loretoban. Hely és év n.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Magyar katolikus lexikon