Rádióhorizont
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2023 szeptemberéből) |
A rádióhorizont az a maximális távolság a Föld felszínén, amikor az adóantenna és a vevőantenna látja egymást, nem takarja el a Föld felszínének kidomborodása. A Föld felszínén közvetlen hullámú rádióösszeköttetés csak a rádióhorizonton belül hozható létre.[1]
A Rádióhorizont fogalma
[szerkesztés]A rádióhorizont eltér a geometriai horizonttól, valamennyivel túlér azon. Az elektromágneses hullámok kissé elgörbülnek a Föld felszínét követve. Minél kisebb az elektromágneses hullám hullámhossza, annál kisebb mértékű ez az eltérés, annál inkább egybeesik a rádióhorizont a geometriai horizonttal. Belátható, hogy az optikai horizont nem tér el számottevően a geometriai horizonttól, mivel a látható fény hullámhossza 100 nm-es nagyságrendű.
A rádióhorizont számítása
[szerkesztés]Általános számítás
[szerkesztés]Adott r sugarú bolygón a következőképp számítható a rádióhorizont:
- r - a bolygó sugara m-ben, (Föld esetén: 6 372 797 m)
- dgeom - geometriai horizont m-ben
- deff - az effektív horizont m-ben
- h1 - az egyik antenna talajszint feletti magassága m-ben
- h2 - a másik antenna talajszint feletti magassága m-ben
- γ - a két pont távolsága navigációs szögben
- θ - az eltérés mértéke
Gyakorlatban jól használható képletek földfelszíni számításokhoz
[szerkesztés]
- h1 h2 - az antennák magassága m-ben
- d - a horizont km-ben
- x - állandó, optikai: 3.57 UHF: 3.8 VHF 4.1
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ М. П. Долуханов. Rádióhullámok terjedése