Szabadtéri csillapítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabadtéri csillapítás

A szabadtéri csillapítás a szabad térben (vagyis vákuumban, reflexiótól és árnyékolástól mentes környezetben), két, adott távolságra lévő izotróp antenna között fellépő csillapítás. Jele AV. Értéke függ a hullámhossztól és az antennák közti távolságtól. A vevőantenna által vett teljesítmény és az adóantennába betáplált teljesítmény közti arányt adja meg. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt az arányszámot át szokták számolni dB-re.[1]

Számítása[szerkesztés]

Ha a teljesítményviszonyt decibelben fejezünk ki:

Sokkal praktikusabb feszültségarányban számolni, hiszen a vevőkészülékek érzékenységét is feszültségben, általában μV-ban adják meg. Ilyenkor a vevőantenna talppontján és az adóantenna talppontján mért feszültség arányát kapjuk.

  • R - az adóantenna és a vevőantenna közti távolság
  • λ - az antennák üzemi hullámhossza

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Róna Péter. Analóg rádiórelé berendezések. Műszaki könyvkiadó (1983). ISBN 963-10-4736-9