Rosenberger Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rosenberger Sándor
SzületettRosenberg Sándor
1844. október 4.
Makó
Elhunyt1909. augusztus 3. (64 évesen)
Arad
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarabbi
SablonWikidataSegítség

Dr. Rosenberger/Rosenberg[1] Sándor (Makó, 1844. október 4.[2]Arad, 1909. augusztus 3.) aradi főrabbi. Kecskeméti Lipótnak, nagyváradi főrabbinak apósa volt.

Életpályája[szerkesztés]

Rosenberg Orbán kereskedő és Lőw Eszter fia. Nagyváradon és Bécsben volt gimnazista. Egyetemi tanulmányait Lipcsében végezte el, és itt doktorált filozófiából. Teológiai tanulmányait Breslauban végezte el. 1868-ban a nagyváradi kongresszusi hitközösségben, 1876-ban Kaposváron, 1885-ben pedig Aradon lett főrabbi, mint Steinhardt Jakab és Chorin Áron utóda. 1895-ben nagy felháborodást váltott ki azzal, hogy vegyes házasságot áldott meg, ezért heves harcot indítottak ellene.

Eötvös József, Deák Ferenc és Lőw Lipót feletti emlékbeszédei könyvben is megjelentek. Tanulmányokat írt a Magyar-Zsidó Szemlébe és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyvébe is.

Halálakor az aradi hitközség gyász-albumot adott ki Dr. Rosenberger Sándor végtisztessége címmel.

Művei[szerkesztés]

  • Die mosaische Echtheit der Königsurkunde in Deuteron. Ein geschichtliche-theologische Studie (Halberstadt, 1867)
  • Das Judentum und die Nationalitatsidee (Kaposvár, 1885)
  • A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házassági frigynek megáldása a zsinagógában (1895)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]