Rokycany (Rokycanyi járás)
| Rokycany | |||
 | |||
| a Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Járás | |||
| Polgármester | Tomáš Rada (2023) | ||
| Irányítószám | 337 01 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 381 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 362 m | ||
| Terület | 30,67 km² km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 44′ 34″, k. h. 13° 35′ 41″49.742794°N 13.594639°EKoordináták: é. sz. 49° 44′ 34″, k. h. 13° 35′ 41″49.742794°N 13.594639°E | |||
| Rokycany weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rokycany témájú médiaállományokat. | |||
Rokycany település Csehországban, Rokycanyi járásban. Rokycany Mokrouše, Lhůta, Šťáhlavy, Tymákov, Raková, Kamenný Újezd, Svojkovice, Klabava, Volduchy, Litohlavy, Dobřív és Ejpovice településekkel határos. Lakosainak száma 14 381 fő (2025. január 1.).[1]
Népessége
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 4660 | 6014 | 7346 | 11 934 | 15 188 | 13 989 | 14 014 | 14 383 | 13 826 | 14 381 |
| 1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1991 | 2011 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Története
[szerkesztés]A városnak 1702-ben 2262 lakosa volt. A 18. században több tűzvészt is el kellett szenvednie. A legtragikusabb 1784. szeptember 12-én tombolt, amikor szinte az egész város leégett. Utána 1786–90-ben Johann Ignaz Palliardi restaurálta a Havas Szűz Mária templomát[2]
A 18. század első felében a várost pestisjárvány, majd 1771-ben nagy éhínség sújtotta.
A 19. század elején 2350 ember élt a városban. Az utolsó nagy tűzvész 1813-ban tört ki.
Látnivalói
[szerkesztés]- Havas Szűz Mária temploma (Kostel Panny Marie Sněžné) a főtéren.
- A városházát Ignác Alois Palliardi bővítette.[2]
- A főtéren barokk pestisoszlop áll.
- A Kis téren áll Nepomuki Szent János emlékoszlopa.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2025. május 16. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
- ↑ a b Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti
