Robert d’Artois (1216–1250)
| I. Róbert, Artois grófja | |
 | |
| I. Róbert, Artois grófja | |
| Artois grófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1237 – 1250 | |
| Elődje | II. Lajos |
| Utódja | II. Róbert |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Capeting-ház |
| Született | 1216. szeptember 17.[1] Franciaország |
| Elhunyt | 1250. február 9. (33 évesen) Manszúra |
| Édesapja | VIII. Lajos francia király |
| Édesanyja | Kasztíliai Blanka |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Matilda brabanti hercegnő |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Róbert, Artois grófja témájú médiaállományokat. | |
I. Jó Róbert, Artois grófja (Franciaország, 1216. szeptember 17. – Manszúra, 1250. február 9.) VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka királyné fia, IX. (Szent) Lajos és I. Károly szicíliai király fivére volt.[2][3]
Élete
[szerkesztés]Apja VIII. Lajos francia király, anyja Kasztíliai Blanka királyné. Szüleinek ötödik (az életben maradtak közül a második) fia. Erőteljes és heves, szenvedélyes természetű férfi volt — cselekvő, de olykor meggondolatlan.[4]
Apja halála után a végrendelet értelmében kapta meg Artois grófságát, de csak nagykorúsága elérésekor, 1237-ben vehette fel a grófi címet. Még ebben az évben, június 14-én megnősült.
1240-ben IX. Gergely pápa trónkövetelőként kívánta indítani a Német-római Császárság koronájáért II. Frigyes német-római császár ellenében, de a francia udvar – Róbert nevében – elutasította a felkérést.
Részt vett a bátyja által 1248-ban indított VII. keresztes hadjáraton, és 1250-ben Manszúra ostrománál egy megfontolatlan támadásban odaveszett. Egyes beszámolók szerint Róbert és a kíséretében lévő templomos lovagok egy portyán behatoltak Manszúrába, ahol csapdába esetek a szűk utcákban. Róbert egy házba behúzódva védekezett, de a túlerő legyűrte és megölték. Egy másik leírás szerint[5] elmenekült a csatából, és a Nílus egyik mellékfolyójába fulladt.
Házassága, utódai
[szerkesztés]Róbert felesége Matilda brabanti hercegnő volt, II. Henrik brabanti herceg és Hohenstauf Mária (Sváb Fülöp német király leányának) gyermeke. Két gyermekük született:
- Blanka (1248–1302), I. Henrik navarrai király, majd Lancasteri Edmund felesége
- Róbert (1250–1302), II. Róbert néven Artois grófja, aki a courtrai-i csatában esett el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://pantheon.world/profile/person/Robert_I,_Count_of_Artois. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A Chronicon Turonense jegyezte fel Lajos hat fiát és egy lányát halálakor: "Ludovicum primogenitum, Robertum, Amfulsum, Johannem, Dagobertum id est Philippum, et Stephanum", illetve "Isabellam". Forrás: Chronicon Turonense, RHGF XVIII, p. 317. Idézi: Cawley
- ↑ Párizsi Máté ezt örökítette meg róla halálakor: "Robertus comes Atrabatensis regis frater", azaz Róbert, Atrois grófja, a király (IX. Lajos) bátyja. Forrás: Matthæi Parisiensis, Monachi Sancti Albani, Chronica Majora, Vol. V, 1250, p. 158. Idézi: Cawley
- ↑ Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Budapest, Panoráma, ISBN 963-243-179-0 p. 19.
- ↑ MP, Vol. V, 1250, p. 153. Idézi: Cawley
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert I, Count of Artois című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Charles Cawley: Medieval Lands. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
