Rju Gvanszun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rju Gvanszun

Rju Gvanszun, a jelenleg hatályos dél-koreai helyesírás szerint Ju Gvanszun (hangul: 류관순handzsa: 柳寬順, latin betűkkelRyu Gwan-sun?Mokcshon,[1] 1902. december 16.1920. szeptember 28.) koreai hősnő, mártír. A „március 1-jei megmozdulások” néven ismert, 1919-es, a japán gyarmati uralom elleni demonstrációk egyik szervezője volt Koreában, Dél-Cshungcshong tartományban.

Életrajza[szerkesztés]

Gyermekkora[szerkesztés]

Rju Gvanszun édesapja, Rju Dzsonggvon és édesanyja, I Szodzse művelt emberek voltak. 5 gyermekükből Ryu Gwansun a második lány volt. Szülei nagyban hatottak a felfogására.

Tanulmányai[szerkesztés]

1919-ben az Ewha Női Egyetem hallgatója volt Szöulban, ahol a kezdetektől tudta követni a “Március 1. Megmozdulásokat”.[2][3]

Részvétele a megmozdulásokban[szerkesztés]

Miután a japán kormány úgy döntött 1907-ben, hogy az összes koreai iskolát bezárja, Rju Gvanszun visszatért otthonába, Csirjong-ri-be. (ma: Jongdu-ri) A családjával együtt elkezdte a japán megszállás ellen hangolni a közhangulatot.Demonstrációt is szervezett a függetlenségért, ahol a szomszédos Jongi, Cshungdzsu és Csincshon városokból is részt vettek polgárok. A demonstráció 1919. április elsején reggel kilenc órára volt tervezve az Awunae-i paic térre. Körülbelül 2000 tüntető kiáltotta egyszerre: “Éljen sokáig a koreai függetlenség!” (“대한독립만세!”). A koreai rendőrséget egy óra körül riasztották a helyszínre, aki Rju Gvanszunt többekkel együtt letartóztatták.

Rju Gvanszun édesszüleit a japán rendőrség még a demonstráció alatt könyörtelenül kivégezte. A rendőrségi kihallgatás során a lánynak felajánlották, hogyha a társai ellen vall, korára való tekintettel felmentik. Miután Rju Gvanszun ellenkezett, rövid ideig őrizetbe vették, majd a szöuli bíróság 1919. május 9-én 5 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a Szodemuni börtönben. A lány tiltakozott az ítélet ellen, és egy felsőbb bírósághoz fordult, ahol 1919. június 30-án 3 évre enyhítették az ítéletet.

Halála[szerkesztés]

A rabsága alatt Rju Gvanszun továbbra is tüntetett Korea függetlenségéért, ezért a japán rendőrök több ízben megkínozták, melynek következtében 1920. szeptember 28-án meghalt. Vallatása során állítólag ezeket mondta: „A körmeimet leszedhetik, az orromat és füleimet levághatják, a végtagjaimat eltörhetik. El tudom viselni a fájdalmat. De azt, hogy elveszítsem a hazámat, nem tudom elviselni. Az egyedüli bánatom, hogy csak az életem van, amit a hazámért adhatok.”

Utolsó szavai pedig ezek voltak: „Vesszen Japán!”

Halála után a test kiadását a japán börtön először visszautasította. Majd végül volt iskolájának igazgatóihoz, Lulu Frey-hez és Jeannette Walter-hez juttatták el testét. Hamis híresztelések szerint a teste darabokra volt vágva, melyet Walter egyértelműen megcáfolt.

Emlékezete[szerkesztés]

Halála után 1962-ben kitüntették a Függetlenség Rendje érdemdíjjal.

Források[szerkesztés]

1. Bright Figures in Korean History (한국역사를 빚낸사람들), Kim Han-ryong Compiler (김한룡 엮음) 대일출판사

2. "유관순 - Daum 국어사전". daum.net. 2011 [last update]. http://krdic.daum.net/dickr/contents.do?offset=A029668100&query1=A029668100#A029668100[halott link]. Hozzáférés ideje: 8 February 2011.

3. "유관순 열사의 어린시절과 학창시절". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_03.asp. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.

4. "Yu Kwan Sun Summary | BookRags.com". bookrags.com. 2011 [last update]. https://web.archive.org/web/20100207005053/http://www.bookrags.com/research/yu-kwan-sun-ema-06/. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.

5. "유관순 열사의 3-1 만세 운동". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_04.asp. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.

6. "아우내 만세 운동과 유관순". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_05.asp. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.