Reményi Antal (helytörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reményi Antal
Született1926. szeptember 17.
Márkó
Elhunyt2009. november 23. (83 évesen)
Pula
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolgármester,
igazgató-tanító,
kántortanító,
néprajzi-helytörténeti kutató
SablonWikidataSegítség

Reményi Antal (Márkó, 1926. szeptember 17.Pula, 2009. november 23.) pulai polgármester, igazgató-tanító, kántortanító, néprajzi-helytörténeti kutató.

Életpálya[szerkesztés]

Márkón született 1926. szeptember 17-én. Édesapja Reményi János MÁV üzemi altiszt volt, édesanyja Léber Erzsébet háztartásbeli asszony. Feleségével Molnár Borbálával 4 gyermeket neveltek, közös gyermekük az 1953-ban született Anna, 3 nevelt lányuk Steixner Katalin, Steixner Piroska és Steixner Mária Terézia.

Tanulmányait 1941-től Győrben a Királyi Katolikus Líceum és Tanítóképző Intézetben végezte majd 1945-46-ban a veszprémi angolkisasszonyok Sancta Maria Líceum és Tanítóképzőjében folytatta.

Miután befejezte tanulmányait 1946-48 között Hidegkúton kántor-tanítóként dolgozott és 1947-től népművelési ügyvezető is volt, majd ezután költözött Pulára, ahol 1951-től 1975-ig igazgató-tanító volt a helyi iskolában és ugyancsak 1951-től művelődésiotthon-igazgató volt egészen 1990-ig. 1975 és 1987 között Nagyvázsonyban is volt művelődésiház-igazgató.

Egyéb fontos tevékenységei[szerkesztés]

Pulán a jelentős közösség fejlesztő tevékenységeinek köszönhetően 1990-ben a falu megválasztotta polgármesternek, amely posztot 1996-ig töltött be.

De tevékenységei nem csak Pulához köthetőek, hiszen 1976-tól a Nemzetiségi Munkabizottság elnöke és 1985-88 között pedig a Népművelők Egyesület Országos Elnökségének a tagja és megyei elnöke.

Reményi Antalt a legtöbben Tóni bácsiként ismerték, aki ismerte elmondhatja, hogy egy mindig jó kedélyű társaságkedvelő ember volt, nagyon szerette a történelmet, de azon belül is Pula történelme érdekelte a legjobban. Amikor a pulai lakosok találkoztak vele az utcán biztos nem hagyta szó nélkül a találkozást. Tehát, ahogy Toldi Éva is nevezte, ő volt „Pula nagy öregje”.

Művei[szerkesztés]

  • Erdők között élünk. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok II. 1973.
  • Pula története. (Társszerző.) Pula, 1996.
  • Pula 250 évének változásaiból. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, XIX., 2000. Dolgozatok: Főzzünk magyar népi ételeket. (Országos dicséret.) 1943.
  • Erdők között élünk. (Megyei díj.) 1972.
  • A régi öregek mondták (Megyei díj.) 1973.
  • Egy aprófalu harmadfél évszázados változásai. (Országos különdíj.) 2000. Pula–Náczihegyi Tükör-Spiegel (Szerkesztő) 1990-től.

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

  • Rögzített gondolatok – felkérésre. = Hírmondó, 1986. 1. sz.
  • Önéletrajz önvallomással. = Egyesületi tájékoztató, 1985. nov.
  • Wer trägt die Verantwortung? = Neue Zeitung, 1987. febr. 17., A Napló különböző számaiban is jelentek meg írásai.

Irodalom[szerkesztés]

  • HAMAR Imre: Egy népművelő visszanéz. = Népművelés, 1987. 5. sz.
  • HAMAR Imre: Élő lexikon. = Az élet völgye. Veszprém, 1984.
  • BALOGH Ödön: Vázsonyi virtus. = Napló, 1976. júl. 10.
  • HORVÁTH Éva: A pulai néptanító köszöntése. = Napló, 1997. dec. 3.
  • HORVÁTH Éva: A fáradhatatlan néptanító. = Napló. 1997. dec. 12.
  • TOLDI Éva: Pula nagy öregje = Napló, 2000. ápr. 3.
  • BALLA Emőke: Búcsú Reményi Tóni bácsitól. = Napló, 2009. nov. 28.

Források[szerkesztés]

  • Reményi Antal élete
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001.

További információk[szerkesztés]

  • Polgármesterek Magyarországon 1990-2002 között. (A települések vezetőinek életrajzi adattára). Szerk. Licskó György és Varsányi Erika. Bp., CEBA Kiadó, 2001.