Reichstag (nemzetiszocialista Németország)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Reichstag | |
 | |
| Alapítva | 1933 |
| Székhely | Kroll operaház |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag témájú médiaállományokat. | |
A náci Reichstag kifejezés az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájának megfelelően átalakított Német Birodalom parlamentjét jelöli.
A Reichstag felgyújtása előtt a Reichstag épülete az akkori Német Birodalom parlamentjeként működött, és a weimari köztársaság idején jelképezte a demokratikus berendezkedést. A tűzesetet követően Hitler azonnal a kommunistákra és az ellenséges elemekre mutatott, és a válsághelyzetre hivatkozva a Reichstag feloszlatta magát. Azonban Hitler azt is elérte, hogy a Reichstag tagjai a felhatalmazási törvény elfogadásával felruházzák őt és kormányát átmeneti diktatórikus hatalommal. Ezzel a törvénnyel Hitler megkapta a teljhatalmat az állam felett, kiküszöbölve a parlamentet és a jogrendet. A Reichstagot ezután a náci párt által támogatott tagok alkották, és a korábbi demokratikus ülésszakokról teljesen eltérő módon működött. A Reichstag ülésein Hitler már nem a törvényhozói testülettel vitatta meg a politikai kérdéseket, hanem a náci párt szolgálatában álló kiszolgálókkal tartotta meg a közgyűléseket. A náci rezsim idején a Reichstag épülete számos szimbolikus esemény helyszínévé vált, és többek között az itt tartott 1935-ös nürnbergi törvények fogadták el, amelyek a zsidók számára korlátozó intézkedéseket jelentettek, valamint a náci párt kongresszusai is itt tartottak gyűléseket.
Az 1933-as felhatalmazó törvény (Ermächtigungsgesetz) után a nemzetiszocializmus 1945-ös végéig a Reichstag mindössze tizenkilenc alkalommal ülésezett, azaz tizenkét éven belül, utoljára 1942-ben. Ezeken az üléseken mindössze hét törvényt fogadtak el, szemben a kormány fogadott 986 törvényt.[1] Az Anschluss után a neve volt Großdeutscher Reichstag.
A II. világháború után a Reichstag épületét megszálló szövetséges erők elhagyták, majd a hidegháború kezdetén a berlini fal felépítése miatt az épület elhagyatottá vált. Azonban az 1990-es évek elején, az újraegyesült Németországban az épületet újjáépítették, és az új Bundestag üléstermének helyszíne lett. Ma a Reichstag épülete Németország egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amely szimbolizálja a német demokrácia megújulását és erősödését a második világháború utáni időszakban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Reichstag im Nationalsozialismus bundestag.de