Rastičevo (Kupres, Szerb Köztársaság)
| Rastičevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kupres |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,05 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 04′ 41″, k. h. 17° 14′ 53″44.078000°N 17.248000°EKoordináták: é. sz. 44° 04′ 41″, k. h. 17° 14′ 53″44.078000°N 17.248000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rastičevo (szerbül: Растичево) falu Kupres községben Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. Rastičevo településnek a Szerb Köztársaság területére eső, lakatlan része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 80, közúton 114 km-re délre, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Vitorog-hegység területén, a Kupreško polje (Kupresi mező) fennsíkjának délkeleti részén, 1200 méteres magasságban fekszik, de egyes részei 1500 méteres magasságba is felnyúlnak.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 80 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 310 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 4 | 0 |
| Összesen | 394 | 0 |
Története
[szerkesztés]A Rastičevo területén több helyen található középkori sírkő tanúsága szerint már a középkorban lakott hely volt.[4] Az ilyen sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, ahol 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer stećak található. A térséget 1518 körül foglalta el a török, mely a középkori település végét jelenthette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a település Blagaj község része volt.[5] 1910-ben a faluban 26 házat, 261 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 394-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település egy kisebb, lakatlan része a Szerb Köztársasághoz, azon belül Kupres községhez került, másik része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció részét képező Kupres községben maradt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Glavica Pokraj Jezera – középkori temető maradványai a pravoszláv temető mellett. 12 db sérült, északnyugat-délkeleti tájolású stećak sírkő maradt fenn. Közülük kettő díszített sírkő, félhold, kereszt, liliom, rozetta és ló ábrázolásával.[4]
- Mala Mašeta – Őskori tumulus, középkori temető maradványaival. A kora bronzkori tumuluson 14 db északnyugat-délkeleti tájolású késő középkori sírkő maradt fenn.[4]
- Seka – középkori temető 22 db fennmaradt, északnyugat-délkeleti tájolású stećak sírkővel. Néhányat félhold, kereszt és rozetta díszítéssel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20303
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20303
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 74. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 274. o.
