Rózsakvarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsakvarc
Uncut Rose Quartz.jpg
Általános adatok
Kémiai név szilícium-dioxid
Képlet SiO2
Kristályrendszer trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Oxidásványok
Alosztály 1:2 típusú fém-oxidok
Azonosítás
Megjelenés hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok
Szín rózsaszín
Porszín fehér
Fény üvegfényű, törési felületén zsírfényű
Átlátszóság átlátszó vagy áttetsző
Keménység 7
Hasadás nincs
Törés kagylós
Oldhatóság egyedüli oldószere a HF
Sűrűség 2,66 g/cm³
Különleges tulajdonság szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos

A rózsakvarc a kvarc ásvány rózsaszínű, drágakőként használt változata.

Ásványtani jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vaskos, kristályos tömegekben, a rózsaszínnek számos árnyalatában előforduló kvarcváltozat. Színe a fehéresrózsaszíntől a sötétrózsaszínűig változik, néha ibolyás, máskor sárgás árnyalattal. A színeloszlás egyenletes, de nem ritkák a felhősen, foltosan színezett darabok sem; színezőanyaga a mangán. Kellemes színe nagyon érzékeny; erősebb fénynek kitéve, hamarosan kifakul. Hevítve 575 °C-nál színét veszti. Röntgen- és ibolyántúli sugarak hatására barna, rádiumbesugárzásra sötétbarna-feketeszínűvé alakul át. Áttetsző; egyes dél-afrikai darabjai majdnem teljesen átlátszóak. Anyaga rideg, törése kagylós vagy egyenetlen. Zsírfényű, csiszolt és fényesített darabjai üveg fényűek.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rózsakvarc ritkán fordul elő jól fejlett kristályokban; nagyobb kristályos tömbök alakjában találják a pegmatit-telérekben. Jelentős lelőhelyei: Urál-hegység, Brazília (Minas Gerais, San Miguel), Madagaszkár, Amerikai Egyesült Államok (Colorado, Észak-Karolina, Dél-Dakota, Maine) és Dél-Afrika.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban a rózsakvarc divatos kő; a belőle csiszolt golyócskákat nyakláncnak fűzve, szívesen hordják. Gyűrűkbe, melltűkbe rendesen domborúan, néha brilliánsnak csiszolva foglalják; kézitáska- és ernyőgombokat, apróbb dísztárgyakat csiszolnak belőle. Feldolgozásánál a nyersanyagnak körülbelül 50%-a elvész a darabok belsejét átjáró számos repedés miatt. Üveggel, továbbá celluloiddal és anilinnal festett alabástrommal hamisítják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
  • Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
  • Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
  • Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsakvarc témájú médiaállományokat.