Révai Testvérek
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság | |
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet könyvesháza (Budapest, kb. 1910) | |
Típus |
|
Alapítva | 1869 |
Megszűnt | 1949 |
Jogutód | Szépirodalmi Könyvkiadó |
Székhely | Budapest |
Irányítószám | 1085 |
Cím | Üllői út 18. |
Alapító | Révai Sámuel |
Iparág | könyvkiadás |
Forma | részvénytársaság |
Termékek | könyvek |
é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 19° 03′ 53″47.488333°N 19.064722°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 19° 03′ 53″47.488333°N 19.064722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Névváltozatok | |||||||||||||
|
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, a köznyelvben gyakran csak Révai Testvérek a leghíresebb magyar könyvkiadók egyike. Legismertebb vállalkozása a Révai nagy lexikona.
Története
[szerkesztés]A Révai Testvérek könyvkereskedő vállalatot 1869-ben alapította Révai Sámuel, egy eperjesi könyvkötő műhely tulajdonosa. A vállalkozás Budapesten könyvkereskedést és tudományos antikváriumot rendezett be. A céget kezdetben öccse, Révai Leó (innen a vállalkozás neve), majd fiai, Révay Mór János és Révai Ödön vezették. Révay Mór János 1880-ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. 1880 és 1885 között ő adta ki a „Regényvilág” című folyóiratot, amellyel a kortárs szépirodalmi írók műveinek biztosított megjelenési lehetőséget.
A vállalkozás egyre nagyobb szabású művek kiadását és terjesztését vállalta magára. 1885-ben rájuk bízták a Rudolf trónörökös védnöksége alatt megindult „Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben” című kiadványok kiadását és terjesztését. Az 1890-es években a Révai Testvérek által kiadott és terjesztett művek között van többek között a Nagy képes világtörténet, Brehm: Állatok világa és a teljes magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici. 1895-ben kiadták Jókai Mór összes művét nemzeti díszkiadásban, száz kötetben. A kiadvány 1900-ban a párizsi világkiállításon díjat nyert. Az üzleti sikerekben jelentős része volt annak, hogy a Révay Ödön vezette kereskedelmi osztály – Magyarországon elsőként – részletfizetési kedvezményt adott a kiadványokra. A vállalkozás túlnőtt eredeti keretein, és 1895. július 1-jén részvénytársasággá alakult. A vezérigazgató Révay Mór János lett.
A Révai nagy lexikona
[szerkesztés]1906-ban csődbe jutott az addigi magyar lexikonkiadás legnagyobb vállalkozása, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. A Pallas tulajdonosa, Gerő Lajos A Pallas nagy lexikona jogait átadta legnagyobb hitelezőjének, a Révai Részvénytársaságnak.
Révay Mór János 1901-től, két cikluson át országgyűlési képviselő volt, Tisza István bukásáig. Ekkor teljesen visszavonult a politikai élettől és ettől kezdve életének jelentős részét A Pallas nagy lexikona új kiadásának szentelte. Az új kiadást a részvénytársaság Révai nagy lexikona címmel tette közzé.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Új magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. lásd 1718. p. ISBN 963-05-6807-1
- A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság alapszabályai. Budapest: Révai, 1935
- A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság – Franklin-Társulat per. Budapest: Révai, 1912
- Révai Mór János: A Révai Nagy Lexikonának története. Budapest: Révai, 1927
- Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Budapest: Kiss József Kvk., 2006
További információk
[szerkesztés]- MTA Irodalomtudományi Intézet archivum. Kislexikon a századforduló sajtótörténetéhez: Révai Testvérek (Mentett tartalom, 2008.06.05. – Wayback Machine)
- Szabó Attila András: 120 éves a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.
- Bálint Gábor: A Révai–Franklin per 1912-ben, In: Magyar Könyvszemle, 122. évfolyam, 2006/2, Argumentum Kiadó, Budapest, 272–278. o.