Révész Gyula (újságíró)
| Révész Gyula | |
| Született | Fiser Gyula 1871. április 30. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1943. május 23. (72 évesen)[1] Budapest IX. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Révész Gyula, Fiser, Fischer (Székesfehérvár, 1871. április 30.[2] – Budapest, Ferencváros, 1943. május 23.)[3][4] hírlapíró.
Életútja[szerkesztés]
Fiser (Révész) Vilmos és Gans Franciska (Fanni) fia. A főreáliskolát szülővárosában végezte; négy évig a Magyar Királyi József Műegyetem hallgatója volt. Fischer családi nevét 1887-ben változtatta Révészre.[5] 1894-ben mint újságíró a Szabad Szó szerkesztőségébe lépett; ezen lap megszűnése után a Függetlenségnél dolgozott. 1896. október végétől az Esti Ujság és a Budapesti Hírlap munkatársa és 1902-től a Budapesti Hírlap hírrovatának a szerkesztője volt. 1903. május 10-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 12 évvel fiatalabb, szatmárnémeti születésű Kovács Etellel.[6] 1903-tól titkára az Otthon írók és Hírlapírók Körének. Nyolc évig volt riporter; koldusruhába öltözve tanulmányozta a budapesti kolduséletet; tapasztalatairól cikksorozatot írt. Budapest éjjeli életének rejtelmeiről, a főváros környékén levő falvakba dajkaságba kiadott gyermeke sorsáról írt számos cikket. Sziporka álnév alatt karcolatokat írt a Szabad Szóba és a Függetlenségbe; évekig írta a Kakas Mártonba az Alborák Emődről szóló humoros cikkeket. Sok elbeszélése és tárcája jelent meg a Budapesti Hirlapban és az Uj Üstökösben is. Nagyobb munkái: Melyiket szeretem? Regény két kötetben (a Szabad Szóban); Kolostorból kolostorba. Regény két kötetben (a Függetlenségben). Halálát gócos tüdőlob, tüdőtágulás okozta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Születési bejegyzése a székesfehérvári izraelita hitközség születési akv. 1248/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1685/1943. folyószáma alatt.
- ↑ Dunántúl, 1943. május 26.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 1313/1887. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1887. év 2. oldal 49. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 446/1903. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
További információk[szerkesztés]
- Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. [Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911.]