Réti poszméh
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Réti poszméh munka közben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bombus pratorum (Linnaeus, 1761) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Réti poszméh témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Réti poszméh témájú médiaállományokat és Réti poszméh témájú kategóriát. |
A réti poszméh (Bombus pratorum) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a méhfélék (Apidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A réti poszméh Európában és Észak-Ázsiában honos. Rendszeresen előfordul és gyakori.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a poszméhfaj 14-20 milliméter hosszú. A színükben igen változékony fajok közé tartozik. Az utolsó hátlemez mindkét nemnél vörösessárga, a tor, valamint a potroh elülső része fekete. A nőstény 4-6. és a hím 4-7. potrohszelvénye vörös szőrzetű. A hím homlokpajzsa sárgásfehér, fej teteje egészen sárga.
Életmódja[szerkesztés]
A réti poszméh kertek, bozótosok és erdők lakója. Az alföldektől a hegyvidékekig megtalálható. A poszméheket másképpen dongóméheknek is nevezik, ami hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fenyegető külsejük ellenére nem veszélyesek, erős fullánkjukat csak ritkán használják.
Szaporodása[szerkesztés]
A réti poszméhek a tavasz első hírnökei közé tartoznak, a fiatal nőstények már március végén megjelennek. Ebben az időszakban fűzbarkákról, de keltikéről, kankalinról, tüdőfűről és hunyorról is tudnak virágport és nektárt gyűjteni. A nőstények gondoskodnak az ivartalan poszméhek (a dolgozók) első nemzedékének felneveléséről, amelyek később majd a nőstények munkáit átveszik. A poszméhek fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Hímek és nőstények, a későbbi királynők csak a nyár folyamán fejlődnek. Nászrepülésük után párosodnak. Míg a hímek ezután elpusztulnak, a nőstények téli szálláshelyükre húzódnak.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
