Ráth-Végh István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ráth-Végh István
Születési név Ráth István
Született 1870. november 23.
Budapest
Elhunyt 1959. december 18. (89 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Zipernovszky Mária
Szülei Ráth Károly
Foglalkozása jogász, író
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Fontosabb munkái Codex Hungaricus
Magyar kuriózumok
Az emberi butaság kultúrtörténete
A könyv komédiája

Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23.Budapest, 1959. december 18.) jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.

Élete[szerkesztés]

Ráth Károly és Végh Gizella gyermeke, Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh család nemesi jogát adományozta neki. 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött Zipernovszky Mária Franciskával, Zipernovsky Fülöp Ferenc és Kladivlev Mária Magdolna lányával.[1] Szakterülete a büntetőjogászat, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte.

Családi kapcsolatai[szerkesztés]

  • Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
  • Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt.
  • Nagybátyjai:
    • Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója
    • Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György Múzeum)

A budapesti egyetem jogi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921-1934 között ügyvéd.

A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. Regényeket is írt.

Ráth-Végh István és Ráth Mór sírja. Kerepesi temető 29/1-1-29.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A divat (társadalmi színjáték, 1909) (Kritika Fenyő Miksától, Téglás Bélától)
  • Választási bíráskodás, választói jog, közigazgatási és pénzügyi határozatok; telekkönyvi és ügyvédi rendtartás; örökösödési eljárás; bírák felelőssége; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Bp., 1912 (Új döntvénytár)
  • Bűnvádi perrendtartás. A M. Kir. Curiának ... elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Bp., 1912 (Új döntvénytár)
  • Büntető törvény. A M. Kir. Curiának ... és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Bp., 1912 (Új döntvénytár)
  • Októberi rózsa. Az ezüstös halántékú férfi és az aranyhajú leány története, regény; Franklin, Bp., 1921
  • Chère szívem, regény; Dick, Bp., 1930
  • Az ércmadár, fantasztikus kalandregény; Franklin, Bp., 1930 (újra kiadva: Debrecen, 1989 Könyvismertető)
  • Magyar kuriózumok; Rózsavölgyi, Bp., 1934) (Ismertető)
  • Az erényöv / története / a bíróság előtt / a szépirodalomban; összeáll. és ford., Végh István néven; Rózsavölgyi, Bp., 1936 (Magyar Elzevirek)
  • A könyv komédiája; Cserépfalvi, Bp., 1937
  • Az emberi butaság kultúrtörténete; Cserépfalvi, Bp., 1938
  • Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Cserépfalvi, Bp., 1939
  • Vége az emberi butaságnak; Cserépfalvi, Bp., 1940
  • A szerelem regényes életrajza; Cserépfalvi, Bp., 1941 (Cserépfalvi kiadóvállalat szép könyvei)
  • A házasság regényes életrajza; Cserépfalvi, Bp., 1942
  • Az asszonyi hűtlenség története; Cserépfalvi, Bp., 1943
  • Fekete krónika; Cserépfalvi, Bp., 1944
  • A varázsvessző. Régi és új babonák. Furcsaságok-érdekességek; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1945
  • Kalandorok és titokzatos történetek; Fővárosi Könyvkiadó és Nyomda, Bp., 1947
  • A sátán és cimborái; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1948
  • Bolondünnep; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1950
  • Az emberek butításának történetéből; Művelt Nép, Bp., 1952
  • Fejedelmi bálvány; Művelt Nép, Bp., 1954
  • Két évezred babonái; Ifjúsági, Bp., 1954; Könyvismertető
  • Magyar kuriózumok; ifjúsági kiad.; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Mendemondák és történelmi hazugságok; Művelt Nép, Bp., 1956
  • A régi Pest-Buda; összeáll. Ráth-Végh István; Bibliotheca, Bp., 1957 (Hasznos mulatságok)
  • A pénz komédiája; Bibliotheca, Bp., 1957
  • Fekete krónika; 2. jav. kiad.; Bibliotheca, Bp., 1958 (Ismertető)
  • Anekdoták, furcsaságok; Móra, Bp., 1958
  • A könyv komédiája; bőv. és átd. kiad.; Gondolat, Bp., 1959
  • Az emberi butaság; röv. kiadás; Gondolat, Bp., 1963 Könyvajánló
  • Szerelem, házasság; röv. kiad.; Gondolat, Bp., 1964 (Sikerkönyvek)
  • A fáraó átka; válogatás; Móra, Bp., 1977 (Delfin könyvek) (Online elérhetőség) Már nem elérhető.
  • A tengeri kígyó; válogatás; Móra, Bp., 1980 (Delfin könyvek)
  • A sétáló falevél; válogatás; Móra, Bp., 1985 (Delfin könyvek)
  • A szerelmes ördög; válogatás; Móra, Bp., 1993
  • Csalók, tolvajok, kurtizánok; válogatás; Elektra Kiadóház, Bp., 2003

Összegyűjtött művei sorozat (művelődéstörténeti írások hét kötetben)[szerkesztés]

  • Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
  • Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
  • Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964)
  • Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
  • A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
  • Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
  • A könyv komédiája; 3., bőv. kiad. Gondolat, Bp., 1967

Hangoskönyv[szerkesztés]

  • Ráth-Végh István: Vége az emberi butaságnak. A különc élete és halála. Válogatás; hangoskönyv, felolvassa Selmeczi Tibor; Sonore, Solymár, 2005

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ráth-Végh István témában.