Ráth-Végh István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ráth-Végh István
Született Ráth István
1870. november 23.
Budapest
Elhunyt 1959. december 18. (89 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Zipernovszky Mária
SzüleiRáth Károly
Foglalkozása jogász, író
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem ( – nem ismert)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth-Végh István témájú médiaállományokat.

Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.

Élete[szerkesztés]

Ráth Károly és Végh Gizella gyermeke, Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh család nemesi jogát adományozta neki. 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött a 30 évvel fiatalabb Zipernovszky Mária Franciska hegedűművésszel, zenepedagógussal (Zipernovsky Fülöp Ferenc és Kladivlev Mária Magdolna lánya).[1] Büntetőjogász volt, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte. Hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtárba került.

Családi kapcsolatai[szerkesztés]

  • Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
  • Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt.
  • Nagybátyjai:
    • Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója
    • Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György-villa)

A Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921–1934 között ügyvéd.

A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Regényeket is írt.

Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. 1957–1959 között Tiszay Andorral és Agárdi Ferenccel a Hasznos mulatságok c. ismeretterjesztő sorozatot szerkesztette. A háború alatt a Ráth György utca 26. szám alatti villája súlyosan megrongálódott, így feleségével a Wesselényi utca 4-be költöztek. Idős korára fél szemére megvakult, de az utolsó percig dolgozott. Összegyűjtött művelődéstörténeti írásai halála után hétkötetes sorozatban jelentek meg, 1962–1967 között.

Ráth-Végh István és Ráth Mór sírja. Kerepesi temető 29/1-1-29.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A divat (társadalmi színjáték, 1909) (Kritika Fenyő Miksától, Téglás Bélától)
  • Választási bíráskodás, választói jog, közigazgatási és pénzügyi határozatok; telekkönyvi és ügyvédi rendtartás; örökösödési eljárás; bírák felelőssége; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
  • Bűnvádi perrendtartás. A M. Kir. Curiának ... elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
  • Büntető törvény. A M. Kir. Curiának és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
  • Októberi rózsa. Az ezüstös halántékú férfi és az aranyhajú leány története, regény; Franklin, Budapest, 1921
  • Chère szívem, regény; Dick, Budapest, 1930
  • Az ércmadár, fantasztikus kalandregény; Franklin, Budapest, 1930 (újra kiadva: Debrecen, 1989 Könyvismertető)
  • Magyar kuriózumok; Rózsavölgyi, Budapest, 1934 (Ismertető)
  • Az erényöv / története / a bíróság előtt / a szépirodalomban; összeáll., ford., Végh István néven; Rózsavölgyi, Budapest, 1936 (Magyar Elzevirek)
  • A könyv komédiája; Cserépfalvi, Budapest, 1937
  • Az emberi butaság kultúrtörténete; Cserépfalvi, Budapest, 1938
  • Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Cserépfalvi, Budapest, 1939
  • Vége az emberi butaságnak; Cserépfalvi, Budapest, 1940
  • A szerelem regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1941 (Cserépfalvi kiadóvállalat szép könyvei)
  • A házasság regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1942
  • Az asszonyi hűtlenség története; Cserépfalvi, Budapest, 1943
  • Fekete krónika; Cserépfalvi, Budapest, 1944
  • A varázsvessző. Régi és új babonák. Furcsaságok-érdekességek; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1945
  • Kalandorok és titokzatos történetek; Fővárosi Könyvkiadó és Nyomda, Budapest, 1947
  • A sátán és cimborái; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1948
  • Bolondünnep; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1950
  • Az emberek butításának történetéből; Művelt Nép, Budapest, 1952
  • Fejedelmi bálvány; Művelt Nép, Budapest, 1954
  • Két évezred babonái; Ifjúsági, Budapest, 1954; Könyvismertető
  • Magyar kuriózumok; ifjúsági kiadás; Ifjúsági, Budapest, 1955
  • Mendemondák és történelmi hazugságok; Művelt Nép, Budapest, 1956
  • A régi Pest-Buda; összeáll. Ráth-Végh István; Bibliotheca, Budapest, 1957 (Hasznos mulatságok)
  • A pénz komédiája; Bibliotheca, Budapest, 1957
  • Fekete krónika; 2. javított kiad.; Bibliotheca, Budapest, 1958 (Ismertető)
  • Anekdoták, furcsaságok; Móra, Budapest, 1958
  • A könyv komédiája; bővített, átdolgozott kiadás; Gondolat, Budapest, 1959
  • Az emberi butaság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1963 Könyvajánló
  • Szerelem, házasság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1964 (Sikerkönyvek)
  • A fáraó átka; válogatás; Móra, Budapest, 1977 (Delfin könyvek) (Online elérhetőség[halott link]) Már nem elérhető.
  • A tengeri kígyó; válogatás; Móra, Budapest, 1980 (Delfin könyvek)
  • A sétáló falevél; válogatás; Móra, Budapest, 1985 (Delfin könyvek)
  • A szerelmes ördög; válogatás; Móra, Budapest, 1993
  • Csalók, tolvajok, kurtizánok; válogatás; Elektra Kiadóház, Budapest, 2003

Összegyűjtött művei sorozat (művelődéstörténeti írások hét kötetben, 1962-1967)[szerkesztés]

  • Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
  • Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
  • Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964)
  • Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
  • A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
  • Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
  • A könyv komédiája; 3., bővített kiadás Gondolat, Budapest, 1967

Hangoskönyv[szerkesztés]

  • Ráth-Végh István: Vége az emberi butaságnak. A különc élete és halála. Válogatás; hangoskönyv, felolvassa Selmeczi Tibor; Sonore, Solymár, 2005

Emlékezete[szerkesztés]

  • Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található. (29/1-1-29.)
  • Halálának 50. évfordulójáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek meg 2009. december 7-én: A könyv komédiája – a könyv tragédiája? Emlékest az 50 éve elhunyt Ráth-Végh István (1870–1959) tiszteletére[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ráth-Végh István témában.
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráth-Végh_István&oldid=22411539”