Ráth-Végh István
| Ráth-Végh István | |
| Születési név | Ráth István |
| Született | 1870. november 23. Budapest |
| Elhunyt | 1959. december 18. (89 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Zipernovszky Mária |
| Szülei | Ráth Károly |
| Foglalkozása | jogász, író |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Fontosabb munkái | Codex Hungaricus Magyar kuriózumok Az emberi butaság kultúrtörténete A könyv komédiája |
Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Ráth Károly és Végh Gizella gyermeke, Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh család nemesi jogát adományozta neki. 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött Zipernovszky Mária Franciskával, Zipernovsky Fülöp Ferenc és Kladivlev Mária Magdolna lányával.[1] Szakterülete a büntetőjogászat, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte.
Családi kapcsolatai[szerkesztés]
- Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
- Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt.
- Nagybátyjai:
- Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója
- Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György Múzeum)
A budapesti egyetem jogi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921-1934 között ügyvéd.
A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. Regényeket is írt.
Főbb művei[szerkesztés]
- A divat (társadalmi színjáték, 1909) (Kritika Fenyő Miksától, Téglás Bélától)
- Választási bíráskodás, választói jog, közigazgatási és pénzügyi határozatok; telekkönyvi és ügyvédi rendtartás; örökösödési eljárás; bírák felelőssége; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Bp., 1912 (Új döntvénytár)
- Bűnvádi perrendtartás. A M. Kir. Curiának ... elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Bp., 1912 (Új döntvénytár)
- Büntető törvény. A M. Kir. Curiának ... és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Bp., 1912 (Új döntvénytár)
- Októberi rózsa. Az ezüstös halántékú férfi és az aranyhajú leány története, regény; Franklin, Bp., 1921
- Chère szívem, regény; Dick, Bp., 1930
- Az ércmadár, fantasztikus kalandregény; Franklin, Bp., 1930 (újra kiadva: Debrecen, 1989 Könyvismertető)
- Magyar kuriózumok; Rózsavölgyi, Bp., 1934) (Ismertető)
- Az erényöv / története / a bíróság előtt / a szépirodalomban; összeáll. és ford., Végh István néven; Rózsavölgyi, Bp., 1936 (Magyar Elzevirek)
- A könyv komédiája; Cserépfalvi, Bp., 1937
- Az emberi butaság kultúrtörténete; Cserépfalvi, Bp., 1938
- Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Cserépfalvi, Bp., 1939
- Vége az emberi butaságnak; Cserépfalvi, Bp., 1940
- A szerelem regényes életrajza; Cserépfalvi, Bp., 1941 (Cserépfalvi kiadóvállalat szép könyvei)
- A házasság regényes életrajza; Cserépfalvi, Bp., 1942
- Az asszonyi hűtlenség története; Cserépfalvi, Bp., 1943
- Fekete krónika; Cserépfalvi, Bp., 1944
- A varázsvessző. Régi és új babonák. Furcsaságok-érdekességek; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1945
- Kalandorok és titokzatos történetek; Fővárosi Könyvkiadó és Nyomda, Bp., 1947
- A sátán és cimborái; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1948
- Bolondünnep; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1950
- Az emberek butításának történetéből; Művelt Nép, Bp., 1952
- Fejedelmi bálvány; Művelt Nép, Bp., 1954
- Két évezred babonái; Ifjúsági, Bp., 1954; Könyvismertető
- Magyar kuriózumok; ifjúsági kiad.; Ifjúsági, Bp., 1955
- Mendemondák és történelmi hazugságok; Művelt Nép, Bp., 1956
- A régi Pest-Buda; összeáll. Ráth-Végh István; Bibliotheca, Bp., 1957 (Hasznos mulatságok)
- A pénz komédiája; Bibliotheca, Bp., 1957
- Fekete krónika; 2. jav. kiad.; Bibliotheca, Bp., 1958 (Ismertető)
- Anekdoták, furcsaságok; Móra, Bp., 1958
- A könyv komédiája; bőv. és átd. kiad.; Gondolat, Bp., 1959
- Az emberi butaság; röv. kiadás; Gondolat, Bp., 1963 Könyvajánló
- Szerelem, házasság; röv. kiad.; Gondolat, Bp., 1964 (Sikerkönyvek)
- A fáraó átka; válogatás; Móra, Bp., 1977 (Delfin könyvek) (Online elérhetőség) Már nem elérhető.
- A tengeri kígyó; válogatás; Móra, Bp., 1980 (Delfin könyvek)
- A sétáló falevél; válogatás; Móra, Bp., 1985 (Delfin könyvek)
- A szerelmes ördög; válogatás; Móra, Bp., 1993
- Csalók, tolvajok, kurtizánok; válogatás; Elektra Kiadóház, Bp., 2003
Összegyűjtött művei sorozat (művelődéstörténeti írások hét kötetben)[szerkesztés]
- Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
- Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
- Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964)
- Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
- A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
- Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
- A könyv komédiája; 3., bőv. kiad. Gondolat, Bp., 1967
Hangoskönyv[szerkesztés]
- Ráth-Végh István: Vége az emberi butaságnak. A különc élete és halála. Válogatás; hangoskönyv, felolvassa Selmeczi Tibor; Sonore, Solymár, 2005
Emlékezete[szerkesztés]
- Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található. (29/1-1-29.)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ráth-Végh Istvánné: Férjem története; Gondolat, Bp., 1970
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 486. o.
- Szerzői adatlapja a Molyon
További információk[szerkesztés]
|
