Rácz család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Rácz család több Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemesi család.

1570-ben Verebélyen a török defterben Rács Tomás és testvére György, ill. további Tomás szerepeltek.[1] Verebélyen már a 16. század végén felbukkan Rácz György szolgabíró.[2]

II. Ferdinánd magyar király 1623. augusztus 9-én Rácz Pálnak, feleségének Nyro Ilonának,[3] fiuknak Andrásnak, és testvéreinek Jánosnak és Mátyásnak címeres nemeslevelet adományozott. Az armálisszerzőnek később született még egy ifj. Pál fia. A nemeslevelet s a nemességet kihirdették 1624-ben és 1732-ben Verebélyen, 1769-ben Nyitrán és Heves vármegyében, illetve 1801-ben Zemplén és Szatmár vármegyében.

A 18. század elején Komáromy István özvegye Rácz Ilona volt birtokos Dicskén.[4] A verebélyi székben 1732-ben vizsgálták Rácz Pál és András nemességét, akik Rácz Pál armálisszerző fiától Andrástól származó Rácz Gergely fiai voltak. Az ugyanekkor vizsgált Rácz István ifj. Pál fia volt. A család Verebélyen lakott, a lerombolt erőd területén belül. Rácz Gergely a nyitrai várban szolgált zászlótartóként, majd Surányban élt. Nyirö Ilona után Dicskén, gróf Forgách Pétertől pedig zálogban Kalászon is bírtak jószágot.[5] A verebélyi székben 1753-ban vizsgálták a dicskei lakos Rácz András, János és Sándor nemességét, akik Istvántól, ifj. Pál fiától származtak, aki pedig a nemességszerző id. Pál fia volt.[6]

Az 1890-ben Rácz Pál nagybányai prépost tulajdonában volt az eredeti armális. Címerük kék mezőben lovas alak zászlóval, sisakdíszben jobbról arany, balról vörös sasszárny, a baloldaliból egyenes kardot tartó pánczélos kar nyúlik ki. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.[7]

A megnemesitett Rácz Pálnak fiai voltak még János, Pál és György. E Györgytől származott Mihály, tőle pedig János hatvani lakos, aki Nyitra vármegye bizonyítványa alapján 1769-ben hirdettette ki nemességét Hevesben. Eredetileg a nyitra vármegyei Nemesdicskéről származtak Hevesbe.[8]

Neves családtagjaik[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fekete 1943, 83-84 No. 137.
  2. UC 45:29, p. 89.
  3. Nyirö Ilona holtáig fiánál Andrásnál élt (SAP 8a, No. 321).
  4. Ethey 1942, 189.
  5. SAP 8a, No. 321.
  6. SAP közgyűlési jegyzőkönyv 1745-1777, pag. 202 Vö. SAP 8a, No. 321.
  7. Turul 1890, 93.
  8. 1769. év 269. sz. 298. jkl; Vö. Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z. Krupina, 243.

Források[szerkesztés]