Pünkösthy László
Pünkösthy László | |
Született | 1912. január 4. Arad |
Meghalt | 1948. április 21. (36 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | honvéd vk. százados |
Csatái | II. világháború doni front |
Uzoni[1] Pünkösthy László (Arad, 1912. január 4. – Budapest, 1948. április 21.) katonatiszt, vezérkari százados.
Az un. Magyar Közösség ügy kapcsán tartóztatták le, de a világháború alatt elkövetett gyilkosságokért illetve bűnrészességért háborús bűnösként illetve angol kémként ítélték halálra és végezték ki. (Pünkösthy László és 5 társa ügy.)
Élete
[szerkesztés]1934-ben végzett hadnagyként a Ludovika Akadémián. A II. világháború alatt vezérkari századosként a 2. magyar hadsereg parancsnokságán volt szállásszabályozó tiszt.[2] Nyugati fogságba esett.
A magyar hatóságok háborús bűnösként több személy sérelmére elkövetett gyilkosság illetve bűnrészesség miatt kőrözték, ugyanis 1944-ben mint mosonszentjánosi állomásparancsnok agyonlövetett két munkaszolgálatost és bűnrészes volt három román katonaszökevény önkényes kivégzésében is. Feltehetően ezt használta fel ellene a brit hírszerzés a beszervezésénél illetve hazaküldésénél.[3] [4]
Amikor a brit hírszerzés megbízásából hamis névre szóló iratokkal próbált Magyarországra mint volt nyugati hadifogoly visszatérni, a magyar katonai elhárítás (HM Katonapolitikai Osztály) kőrözési arcképéről azonosította és ettől kezdve mozgását megfigyelte ahogy különféle személyekkel, volt horthysta főtisztekkel és főként kisgazda párti politikusokkal veszi fel a kapcsolatot.[5]
1946 december elején tartóztatták le.[6] Bár ügyét a Magyar Közösség üggyel (Köztársaság elleni összeesküvés per) kapcsolatosan szokták emlegetni, 1947. május 21-n az említett háborús bűntettekért valamint kémkedésért a Budapesti Népbíróság ítélte kötél általi halálra és végezték ki.
Források
[szerkesztés]- Az 1945–1988 között magyar bíróságok ítélete alapján kivégzettek (Születési és halálozási adatai.)
- Kubinyi Ferenc: Az első magyar kirakatper, Beszélő, 24. szám (1988/2.)
- Csicsery-Rónay István-Cserenyey Géza: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására 1947, 1956-os Intézet, Budapest, 1998, 458 oldal ISBN 963-047-479-4
- Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért, Magvető, Budapest, 1972
- A NOT is halálra ítélte Pünkösthy Lászlót, Zala (napilap) 1947. október 9., 3. oldal
- Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1-5., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996, ISBN 963-221-840-x 157-186. oldal, három dokumentum (vádirat, NOT itélet, kegyelmi kérvény)
- Major Ákos: Népbíráskodás – forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései, Minerva kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-223-431-6
- Nyári Gábor: „45-ösök” – A német és osztrák területeken élő magyar emigráció története 1945–1956, Doktori (PhD) disszertáció, PPKE, Budapest, 2017
- Bencsik Zsuzsa: Egy koncepciós per előkészítése - A provokáció „kultúrájának” honosítása, Budapesti Negyed 4. (1994/2)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Néhol pl. Kubinyi Ferenc: Az első magyar kirakatper című cikkében tévesen: János, máshol szintén tévesen előneve uzsoni, Major Ákosnál uzoni Pünkösti László (311. oldal).
- ↑ Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért, 232. oldal
- ↑ „Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a hivatalos eljárással szemben több egykori magyar katona is hosszabb időre maradt brit fogságban, illetve a szeptember 20-i rendelkezésig a tisztek egy részét megpróbálták titkosszolgálati célokra beszervezni.” Nyári, 17. oldal
- ↑ Bencsik Zsuzsa állítása szerint Pünkösthy angol hírszerzői kapcsolata valójában a magyar állambiztonsági szervek egyik provokátora volt. Bencsik azonban megfeledkezik arról, hogy több forrás szerint is dr. Jaczkó Pál kisgazdapárti képviselő, a Közösség tagja Grazba utazott kifejezetten abból a célból, hogy leellenőrizze Pünkösthy kapcsolatát az angol hírszerzéssel.
- ↑ Dulin Jenő (Kisgazda Párt) előterjesztése a Parlamentben Saláta Kálmán és Jaczkó Pál kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésről. Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet, 1946. október 22. - 1947. január 24., 948-950. oldal. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1945_04/?pg=479&layout=s
- ↑ Major Ákos, 311. oldal