Pusztai kucsmagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Pusztai kucsmagomba
2013-03-03 Morchella steppicola Zerova 313943 crop.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Ascomycota
Osztály: Pezizomycetes
Rend: Pezizales
Család: Morchellaceae
Nemzetség: Morchella
Tudományos név
Morchella steppicola
Zerova 1941
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztai kucsmagomba témájú kategóriát.

A pusztai kucsmagomba (Morchella steppicola) a kucsmagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, sztyeppéken, pusztákon élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A pusztai kucsmagomba termőteste max. 15 cm magas. Süvege 2-5,5 széles, tojásdad vagy szabálytalanul gömbölyű, néha oldalról vagy felülről kissé lapított vagy némileg nyeregszerű. Felületét piszkosbarna (szárazon sárgás) szabálytalan, sűrű tekervények borítják. Belsejében egy (esetenként két) üreg található.

Húsa vastag, fehéres vagy szürkés színű. Szaga és íze kellemes.

Tönkje 4–9 cm magas és 4–6 cm vastag. Alakja általában rövid és vaskos. Felszíne durván bordázott, árkolt, gödrös. Felszínét sűrűn beborítják a daraszerű, a tetején lisztszerű szemcsék; ezek idősen sokkal sötétebbek mint maga a felszín. A tönkben lefelé több üreg keletkezhet, ami a többi kucsmagombára nem jellemző.

Az aszkuszok (tömlők) nyolcspórásak, hengeresek, 200 µm hosszúak és 17-21 µm vastagok. A spórák elliptikusak, világossárga-barnásak, méretük 17-20,7 (23) x 9,5-14 (15-16) µm.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Kelet-Európa és Közép-Ázsia sztyeppéin honos. Elterjedésének nyugati határa Magyarországon van. Nálunk ritka.

Az Alföld cserjés vagy szinte fátlan pusztáin él, de előfordul a dunántúli dombvidék alacsony gyepjeiben is. A löszös, agyagos talajt részesíti előnyben. Tavasszal terem.

Ehető, de alaposan meg kell főzni vagy sütni, a főzővizet pedig ki kell önteni.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]