Pucallpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pucallpa
Centro urbano de Pucallpa.jpg
Pucallpa címere
Pucallpa címere
Pucallpa zászlaja
Pucallpa zászlaja
Ország Peru
Megye Ucayali
Tartomány Coronel Portillo
Körzet Callería
Körzethívószám 061
Népesség
Teljes népesség326 040 fő (2017)[1] +/-
Tszf. magasság154 m
Időzóna PET (UTC-5)
Elhelyezkedése
Pucallpa (Peru)
Pucallpa
Pucallpa
Pozíció Peru térképén
d. sz. 8° 22′ 56″, ny. h. 74° 32′ 20″Koordináták: d. sz. 8° 22′ 56″, ny. h. 74° 32′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pucallpa témájú médiaállományokat.

Pucallpa a perui Ucayali megye székhelye. Lakossága meghaladja a 300 000 főt.

Fekvése[szerkesztés]

A város Peru középső részén, Ucayali megye középpontjától északnyugatra található az Amazonas-medencében az Ucayali folyó nyugati (bal) partján. A régebbi városrészek közvetlenül a folyó mellett fekszenek, de a város folyamatosan terjeszkedik nyugati irányba. Utcahálózata nagyrészt egymást derékszögben metsző, négyzet- és téglalaphálót alkotó utakból áll. Pucallpában található a 18C jelzésű főút keleti végpontja, tőle keletre, a folyó túlpartján nagyobb települések már nincsenek, csak a hatalmas esőerdő.

Területe sík, körülbelül 154 méterrel fekszik a tenger szintje felett. A hőmérséklet átlagos maximuma 33, átlagos minimuma 21,5 °C, az éves átlag 26 °C. Az évi csapadékmennyiség 1570 mm körül van, a nagyobb mennyiség októbertől áprilisig hull.[2]

Gazdaság[szerkesztés]

A környék földjei nem a legalkalmasabbak a mezőgazdaság számára, de azért rizst, banánt, kávét és kakaót is termesztenek. Számos értékes fafaj él a környező erdőkben, amelyeket a helyi faipar hasznosít: Pucallpa egész Peru legfontosabb faipari központja. Folyami kikötője igen fontos szerepet játszik, és olajfinomítója is van.[2]

Története[szerkesztés]

Neve a kecsua nyelvből származik: a puca jelentése „föld”, míg az allpa jelentése „vörös”: a név a környék jellegzetes színű talajára utal. Ezt a nevet az első katolikus hittérítők adták a vidéknek, de a sipibó törzs tagjai már korábban is a környéken éltek, és ők ezt a vidéket May Yushinnak, azaz „ördög/démon földjének” nevezték. Jelentősebb településük azonban a mai Pucallpa helyén nekik sem volt.[3]

Az 1830-as évek táján, amikor valóságos kaucsukláz uralkodott Peru egyes vidékein, az Ucayali folyó térségében élénk kereskedelem folyt. Ebben az időszakban telepedtek le a mai Pucallpa területén az első mesztic családok. A perui Eduardo Del Águila Tello, valamint a brazil Agustín Cáuper Videira és Antonio Maya de Brito voltak azok, akik saját maguk és peonjaik számára házhelyeket jelöltek ki. Leszármazottaik sokáig ragaszkodtak ahhoz, hogy ezeket a családokat tekintsék Pucallpa alapítóinak, de az igazság az, hogy indián csoportok már előttük is éltek a területen. Mivel azonban ezen három család hatása olyan nagy jelentőséggel bírt a városfejlődés szempontjából, mégis sokan vannak, akik valóban őket nevezik alapítóknak.[3]

Az 1943. július 2-i 9815. számú törvény megalapította az akkor még Loreto megyéhez tartozó Coronel Portillo tartományt, amelynek székhelyéül Pucallpát jelölték ki. Az 1982. június 1-i 23416. számú törvény értelmében létrejött Ucayali megye, Pucallpa pedig megyei várossá, egyúttal megyeszékhellyé nyilváníttatott.[3]

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

A városnak kevés jelentős építészeti emléke van. A belváros legfontosabb tere a Plaza de Armas, és jellegzetes helyszín a folyó partján található téren elhelyezkedő 25 méter magas óratorony. A város környezetében viszont több látnivaló is akad: itt található egy 28 hektáros természeti park, ahol mintegy 400 növény- és állatfaj él, körülbelül 15 perc utazással pedig elérhető a Yarinacocha-tó.[4]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017 Peru Census. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  2. a b Geografía de Pucallpa Peru (spanyol nyelven). Pucallpa.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  3. a b c Antecedentes históricos de Pucallpa (spanyol nyelven). Pucallpa.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  4. Turismo en Pucallpa (spanyol nyelven). Turismoi.pe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)