Ugrás a tartalomhoz

Pucallpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pucallpa
Pucallpa címere
Pucallpa címere
Pucallpa zászlaja
Pucallpa zászlaja
Ország Peru
MegyeUcayali
TartományCoronel Portillo
KörzetCallería
Körzethívószám061
Népesség
Teljes népesség326 040 fő (2017)[1]
Tszf. magasság154 m
IdőzónaPET (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 8° 23′, ny. h. 74° 33′8.383333°S 74.550000°WKoordináták: d. sz. 8° 23′, ny. h. 74° 33′8.383333°S 74.550000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Pucallpa témájú médiaállományokat.

Pucallpa a perui Ucayali megye székhelye. Lakossága meghaladja a 300 000 főt.

Fekvése[szerkesztés]

A város Peru középső részén, Ucayali megye középpontjától északnyugatra található az Amazonas-medencében az Ucayali folyó nyugati (bal) partján. A régebbi városrészek közvetlenül a folyó mellett fekszenek, de a város folyamatosan terjeszkedik nyugati irányba. Utcahálózata nagyrészt egymást derékszögben metsző, négyzet- és téglalaphálót alkotó utakból áll. Pucallpában található a 18C jelzésű főút keleti végpontja, tőle keletre, a folyó túlpartján nagyobb települések már nincsenek, csak a hatalmas esőerdő.

Területe sík, körülbelül 154 méterrel fekszik a tenger szintje felett. A hőmérséklet átlagos maximuma 33, átlagos minimuma 21,5 °C, az éves átlag 26 °C. Az évi csapadékmennyiség 1570 mm körül van, a nagyobb mennyiség októbertől áprilisig hull.[2]

Gazdaság[szerkesztés]

A környék földjei nem a legalkalmasabbak a mezőgazdaság számára, de azért rizst, banánt, kávét és kakaót is termesztenek. Számos értékes fafaj él a környező erdőkben, amelyeket a helyi faipar hasznosít: Pucallpa egész Peru legfontosabb faipari központja. Folyami kikötője igen fontos szerepet játszik, és olajfinomítója is van.[2]

Története[szerkesztés]

Neve a kecsua nyelvből származik: a puca jelentése „föld”, míg az allpa jelentése „vörös”: a név a környék jellegzetes színű talajára utal. Ezt a nevet az első katolikus hittérítők adták a vidéknek, de a sipibó törzs tagjai már korábban is a környéken éltek, és ők ezt a vidéket May Yushinnak, azaz „ördög/démon földjének” nevezték. Jelentősebb településük azonban a mai Pucallpa helyén nekik sem volt.[3]

Az 1830-as évek táján, amikor valóságos kaucsukláz uralkodott Peru egyes vidékein, az Ucayali folyó térségében élénk kereskedelem folyt. Ebben az időszakban telepedtek le a mai Pucallpa területén az első mesztic családok. A perui Eduardo Del Águila Tello, valamint a brazil Agustín Cáuper Videira és Antonio Maya de Brito voltak azok, akik saját maguk és peonjaik számára házhelyeket jelöltek ki. Leszármazottaik sokáig ragaszkodtak ahhoz, hogy ezeket a családokat tekintsék Pucallpa alapítóinak, de az igazság az, hogy indián csoportok már előttük is éltek a területen. Mivel azonban ezen három család hatása olyan nagy jelentőséggel bírt a városfejlődés szempontjából, mégis sokan vannak, akik valóban őket nevezik alapítóknak.[3]

Az 1943. július 2-i 9815. számú törvény megalapította az akkor még Loreto megyéhez tartozó Coronel Portillo tartományt, amelynek székhelyéül Pucallpát jelölték ki. Az 1982. június 1-i 23416. számú törvény értelmében létrejött Ucayali megye, Pucallpa pedig megyei várossá, egyúttal megyeszékhellyé nyilváníttatott.[3]

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

A városnak kevés jelentős építészeti emléke van. A belváros legfontosabb tere a Plaza de Armas, és jellegzetes helyszín a folyó partján található téren elhelyezkedő 25 méter magas óratorony. A város környezetében viszont több látnivaló is akad: itt található egy 28 hektáros természeti park, ahol mintegy 400 növény- és állatfaj él, körülbelül 15 perc utazással pedig elérhető a Yarinacocha-tó.[4]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017-es perui népszámlálás. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  2. a b Geografía de Pucallpa Peru (spanyol nyelven). Pucallpa.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  3. a b c Antecedentes históricos de Pucallpa (spanyol nyelven). Pucallpa.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  4. Turismo en Pucallpa (spanyol nyelven). Turismoi.pe. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)