Ucayali (folyó)
| Ucayali | |
_Rios_Tambo%2BUcayali.jpg) | |
| Az Ucayali létrejötte a Tambo és az Urubamba összefolyásából | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Peru |
| Megyék | Ucayali, Huánuco, Loreto |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1460 km |
| Vízhozam | 13 500 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 375 000 km² |
| Forrás | A Tambo és az Urubamba összefolyása |
 d. sz. 10° 42′ 03″, ny. h. 73° 45′ 22″ | |
| Torkolat | Amazonas |
| d. sz. 4° 26′ 38″, ny. h. 73° 27′ 03″Koordináták: d. sz. 4° 26′ 38″, ny. h. 73° 27′ 03″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ucayali témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ucayali Peru egyik legjelentősebb folyója.
Leírás[szerkesztés]
Az Ucayali két másik folyó, a Tambo és az Urubamba összefolyásából keletkezik az Andoktól keletre, Ucayali megye területén, közel Junín megye határához, Atalaya településnél. Fő folyásirányát tekintve ezután végig északra folyik, kezdetben kissé északnyugatra, a vége felé kissé északkeletre, és közben rendkívül kanyargós utat jár be, mialatt körülbelül 1500 km utat tesz meg. Végül a Marañónnal összefolyva egy nagyobb folyót alkot: legtöbben úgy tekintik, hogy e két folyóból alakul ki az Amazonas.[1] Az Ucayali egy rövid szakaszon érinti Huánuco megyét is, a torkolat előtt pedig Loreto megyében folyik. A legnagyobb város a folyó mentén Pucallpa, mellette található a Yarinacocha-tó nevű lefűződött holtág is.
Vízállása szeptembertől márciusig a legnagyobb. Nyáron, amikor alacsonyabb, a partmenti települések könnyen megközelíthetőek csónakokkal, hajókkal: a turisztikai szezon is erre az időszakra esik.[1]
Több endémikus halfaj is él az Ucayaliban, valamint megtalálható itt az óriásvidra, a dél-amerikai manátusz és folyamidelfinek is.[1]
Története[szerkesztés]
A folyó térségében már i. e. 2000 környékén letelepedtek az indián törzsek, akik a következő évezredekben fontos erőforrásként használták azt. A spanyol hódítás után San Miguel folyónak nevezték el, később több nevet is használtak rá: Ucayare, Poro, Apu-Poro, Cocama, Río de Cuzco valamint Ucayali. Európai részről az első komolyabb felfedezőutat 1806-ban tette meg egy Bosquet nevű ember, majd 1846-ban Francis de Laporte de Castelnau is eljutott ide. Később a perui kormány megbízásából egy Torres nevű ember igyekezett felmérni a folyót: ő ekkor 300 km hosszúnak találta. 1867-ben a Napo nevű kis gőzható indult expedícióra a folyón.[1]
Képek[szerkesztés]
-
A kanyargó Ucayali -
Csónak a folyón -
Az Ucayali Pucallpa városánál -
Pucallpánál
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Rio Ucayali: mapa, y todo lo que desconoce sobre él (spanyol nyelven). Ríos del Planeta. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
