Proxima Centauri b

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Proxima Centauri b
Egy művész elképzelése a bolygóról. A háttérben a Proxima Centauri nevű csillaga. A bolygó tényleges kinézete ismeretlen.
Egy művész elképzelése a bolygóról. A háttérben a Proxima Centauri nevű csillaga. A bolygó tényleges kinézete ismeretlen.
Felfedezése
FelfedezőGuillem Anglada-Escudé
Felfedezés ideje2016. augusztus 24
Felfedezés helyeEurópai Déli Obszervatórium
Észlelési módDoppler-leképzés
Pályaadatok
EpochaJ2000.0
Periapszis310 (± 50)
Fél nagytengely0,0485+0,0041−0,0051 CsE
Pálya excentricitása<0,35
Orbitális periódus11,186+0,001−0,002 nap
Központi égitestProxima Centauri
Fizikai tulajdonságok
Átlagos sugár1,07+0,38−0,31 R
Tömeg0,00337 Jupiter-tömeg
Felszíni hőmérséklet
Átl.-39 °C Celsius
234 K Kelvin
A Wikimédia Commons tartalmaz Proxima Centauri b témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Proxima Centauri b (más néven Proxima b) egy exobolygó, ami a lakhatósági zónában kering a Proxima Centauri nevű vörös törpe körül. Ez a csillag a legközelebbi csillag a Naphoz. A Földtől 4,2 fényévre (40 trillió km) található a Kentaur csillagképben.

Egy művész elképzelése a bolygó tájképéről

A Proxima Centauri b a csillagától körülbelül 0,05 CsE-re (7 500 000 km) kering, és nagyjából 11,2 földi nap alatt kerüli meg. A becsült tömege legalább a Föld 1,17-szerese. A csillag közelsége miatt a röntgensugárzás mértéke 400-szor nagyobb, mint amennyi a Földön tapasztalható.[1]

Az Európai Déli Obszervatórium 2016 augusztusában jelentette be a bolygó felfedezését.

Fizikai jellemzők[szerkesztés]

Tömeg, sugár és hőmérséklet[szerkesztés]

A pályájának ismert dőlése nélkül a Proxima Centauri b pontos tömege ismeretlen. Statisztikailag nagyjából 90% esély van arra, hogy a bolygó tömege kevesebb, mint 3 Földtömeg. A bolygó pontos sugara ismeretlen. Ha sziklás összetétele és sűrűsége megegyezik a Föld sűrűségével, akkor a sugara legalább 1,17-szerese a Föld sugarához képest. Mint sok szuperföld méretű bolygó, a Proxima Centauri b is jeges összetételű lehet, mint Neptunusz, vastag hidrogénréteggel a felületén. A valószínűség, hogy ez a helyzet, meghaladja a 10%-ot. A bolygó átlaghőmérséklete –39 °C.[2]

Csillaga[szerkesztés]

(bővebben:Proxima Centauri)

A csillag egy M típusú vörös törpe. Tömege 0,123 ± 0,006 Naptömeg, sugara 0,145 ± 0,011 Nap-sugár.[2] Annak ellenére, hogy a Proxima Centauri a legközelebbi csillag a Naphoz, csekély fényessége miatt nem látható a Földről szabad szemmel.

Felfedezése[szerkesztés]

A Proxima Centauri radiálissebesség-görbéje 2016 első felében. A görbe amplitúdója mindössze 5 km/h, ami egy kicsit siető ember sebességének felel. A sebesség ilyen léptékű ingadozását egy nagyjából 1,3 földtömegű, a csillagától kb. 7 millió kilométerre keringő bolygó okozza

Az exobolygó első jeleit 2013-ban találta Mikko Tuomi, a Hertfordshire-i Egyetem megfigyelési adataiból.[3] Hogy meggyőződjön a lehetséges felfedezésről, az Európai Déli Obszervatórium elindította a Pale Red Dot projekt-et 2016 januárjában. 2016. augusztus 24-én a csapat 31 tudóssal a világ minden tájáról, Guillem Anglada-Escudé vezetésével a londoni Mary Mary Egyetemen megerősítették a Proxima Centauri b létezését, amit a Nature által megvizsgált cikkben publikáltak.

Jövőbeli megfigyelések[szerkesztés]

A tudósok szerint a jövőben képeket készíthetünk a bolygóról, továbbá megtudhatjuk a bolygó légköri összetételét is. A James Webb űrtávcső képes lesz a légkör megvizsgálására.[4] További jövőbeli távcsövek (Rendkívül Nagy Európai Távcső, Giant Magellan Telescope, Thirty Meter Telescope képesek lesznek pontosan jellemezni az exobolygót.

2069 Alpha Centauri küldetés[szerkesztés]

2017-ben a NASA bejelentette, hogy 2069-ben egy űrszondát indítanának a bolygó felé. Az űrszondának a fénysebesség 10 százalékával kell majd haladnia. (A Voyager űrszondák csak a fénysebesség 0,001 százalékára képesek.) A cél a megközelítőleg 4,2 fényévre fekvő Alfa Centauri csillagrendszer. Az Alfa Centaurihoz megérkező szondát egy helyi bolygó körül állítanák pályára. Mivel a küldetéshez szükséges technológia jelentős része jelenleg nem érhető el, a küldetés egyelőre inkább csak koncepció.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ScienceDaily: ESPRESSO confirms the presence of an Earth around the nearest star - May 28, 2020
  2. a b A terrestrial planet candidate in a temperate orbit around Proxima Centauri. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
  3. Proxima b is our neighbor… better get used to it!. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  4. „Prospects for Characterizing the Atmosphere of Proxima Centauri b”.  
  5. VLT to Search for Planets in Alpha Centauri System – ESO Signs Agreement with Breakthrough Initiatives. [2019. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Proxima Centauri b című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.