Domború harmatgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Protostropharia semiglobata szócikkből átirányítva)
Domború harmatgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Protostropharia
Tudományos név
Protostropharia semiglobata
(Batsch) Redhead, Moncalvo & Vilgays (2013)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Domború harmatgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Domború harmatgomba témájú médiaállományokat és Domború harmatgomba témájú kategóriát.

A domború harmatgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barnásbíbor
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

galléros

A domború harmatgomba (Protostropharia semiglobata) a harmatgombafélék családjába tartozó, a világ nagy részén előforduló, trágyán vagy jól trágyázott legelőkön élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A domború harmatgomba kalapjának átmérője 1-4 cm, alakja fiatalon félgömbszerű, majd domború; közepén kis, lapos púp maradhat. Színe fehéres vagy sárgás, közepe kissé okkeres. Felülete nedvesen nyálkás, szárazon fényes. Húsa vékony, vizenyős, halványsárgás; sérülésre színe nem változik. Íze és szaga kissé uborkáéra emlékeztet.

A viszonylag távol álló, tönkhöz nőtt lemezek kezdetben anyagsárgásak, éretten ibolyásfeketések, foltosak, élük fehér.

Sórapora bíborbarna. Spórái ellipszis vagy tojásdad alakúak, simák, vastag falúak, méretük 15-19 x 9-11 μm.

Tönkje 3-8 cm magas és 2-5 mm vastag. Színe fehéres, felszíne nyálkás; néha gyökerező. Keskeny gallérja fiatalon tölcsérszerűen felálló.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A harangszerű trűgyagombákkal vagy közeli rokonával, a fekete spóraporú, gyűrűjét megtartó gyűrűs harmatgombával lehet összetéveszteni.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában gyakori, de előfordul a Távol-keleten, Dél-Afrikában, Ausztráliában és néhol Dél-Amerikában is. Magyarországon nem gyakori.

Trágyázott legelőkön, mezőkön, trágyadombokon vagy közvetlenül ló- és tehéntrágyán lehet megtalálni. Májustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]