Priscianus
Megjelenés
Priscianus | |
Életrajzi adatok | |
Született | 5. század Sersel |
Elhunyt | 6. század |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | római |
Pályafutása | |
Jelentős munkái | Institutionum grammaticarum ll. XVIII |
A Wikimédia Commons tartalmaz Priscianus témájú médiaállományokat. |
Priscianus, olykor Priscianus Caesariensis (működött a 6. század elején[1]) késő ókori–kora középkori római nyelvész.
Élete
[szerkesztés]A mauretaniai Caesareából származott. Híres nyelvészként és nyelvtantanítóként működött Konstantinápolyban a 6. század elején.[1]
Művei
[szerkesztés]- Institutionum grammaticarum ll. XVIII. című műve a legterjedelmesebb és legteljesebb napjainkra fennmaradt ókori nyelvtani rendszer. Igen értékes elsősorban az alaktant illető bőséges adatai, és a régi irodalomból vett példagyűjteménye miatt. A két utolsó könyvben levő szüntaxisz főleg Apollonius Dyscolus nyomán halad. Priscianus műve a középkorban a legelterjedtebb tankönyv volt, később pedig nyelvtan rendszerének megalkotásánál szolgált alapként, és hatott a terminológiára.[1]
- Kisebb grammatikai művek is ismeretesek Priscianustól (De accentibus, De metris comicis, De figuris numerorum), amelyek egyes nyelvtani részleteket tárgyalnak.
- A De XII versibus Aeneidos című mű az Aeneis egyes énekeinek kezdő verseit nyelvtanilag és metrikailag tárgyalja.[1]
- A Praeexercitamenta rhetorices kicsiny terjedelmű bevezetés a szónoklattanba.[1]
- Fennmaradt Priscianusnak egy földrajztudományi költeménye Periegesis cím alatt. Az írás részben Dionysius hasonló című görög költemény szabad átdolgozása.[1]
- Priscianus írt versben panegyricust I. Anasztasziosz bizánci császárra.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
További információk
[szerkesztés]- Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 210–211. o.